Százéves sasok nyomában – a város legszebb kapujainak rejtélye

Különös, hogy az Üllői úti, egykor hatalmas lakásokat kínáló bérpalota, az Arany Sas-udvar egyedi épületdíszeit megtaláljuk egy Városliget melletti sarokházon is. De vajon miért használták az építtetők ugyanazokat a motívumokat és hogyan kapcsolódik össze a két ház története? Egyszerű koppintásról lehet szó vagy van rá kézzelfogható magyarázat? Az archív fotók segítségével arra is rácsodálkozhatunk, hogy milyen részletgazdag volt a Dózsa György úti, egykori Csányi-ház külseje. 

Fonyódi Anita, a Kép-Tér Blog szerzőjének írása.

Egy hatalmas, két utca által határolt lakóház áll a Kálvin térhez közel, egyik bejárata az Üllői útra, a másik a Baross utcára nyílik.

A kapu részlete, domborított lemezekkel. Fotó: Fonyódi Anita / Kép-Tér Blog
A kapu részlete, domborított lemezekkel. Fotó: Fonyódi Anita / Kép-Tér Blog

A gyalogkapu felső része egy, a belépőket szemlélő sast ábrázol, amin nem csodálkozunk, ha feljebb pillantunk a homlokzaton, öt emeletnyi magasságba. Az oromzaton ugyanis nagy betűs okkersárga felirat hirdeti, hogy ez az Arany Sas-udvar, és további, felemelt szárnyú sasok leselkednek ránk a bejárat felett is. A lakóház Baross utcai oldalán, a 11-es szám alatt ugyanilyen díszítésű, hatalmas ajtón léphetünk be.

Az Arany Sas-udvar homlokzata az Üllői úton. 2018.
Az Arany Sas-udvar homlokzata az Üllői úton. 2018.
Az Arany Sas-udvar homlokzata az Üllői úton. 2018.

A mesés kapuk és alkotói

Az ehhez hasonló kapuk a 20. század elején, a szecesszió megjelenésével lettek nagyon népszerűek. A vasvázra szerelt, kovácsolt- és szegecselt vas elemeket ez esetben domborított lemezekkel egészítették ki. Ez utóbbiak a könnyen megmunkálható alumíniumbronzból készültek, amelyek színben is különváltak. A 95%-ban vörösrezet és 5%-ban alumíniumot tartalmazó anyag használata német mesterek nyomán terjedt el, és vált gyakorivá nálunk.

Az Arany Sas udvar kapuja. Fotó: Bódis Krisztián
Az Arany Sas udvar kapuja. Fotó: Bódis Krisztián

Ám a szóban forgó kapu több szempontból is különleges darab: az akkor népszerű és Lechner Ödön nevével fémjelzett magyar nemzeti stílus motívumait hiába keresnénk rajta, díszítése inkább távoli tájak egzotikus világát idézi. A közepén egy dekoratív pálmalevelű fonat fut körbe, amelynek két oldalára oroszlánokat ábrázoló maszkokat helyeztek el. A nyílószárny feletti stilizált férfimaszk a művészeti ágakra utaló három tarpajzsos címert vigyázza, míg középen a fent leírt sasmadárral nézünk farkasszemet.

A Dózsa György út 29. sz. alatti kapu részlete a művészcímerrel. Fotó: Fonyódi Anita / Kép-Tér Blog
A Dózsa György út 29. sz. alatti kapu részlete a művészcímerrel. Fotó: Fonyódi Anita / Kép-Tér Blog

A készítő, a Gerő és Győry lakatosműhely nevét a kapu alsó részén elhelyezett apró felirat őrzi, sőt az Üllői úti épület esetében szerencsésen az iparosok listája is fennmaradt, eszerint a ház lakatos- és vörösréz-domborító munkáit készítették.

Százéves sasok nyomában – a város legszebb kapujainak rejtélye

Az egzotikus motívumvilág nem állt távol a Gerő Mór és Győry Károly alapította cégtől, erre jó példa, hogy a pesti Csikágóban álló saját bérházuk és műhelyük kapuját két hatalmas papagáj díszítette (lásd még ma is a VII. Marek József utca 31. szám alatt).

A Gerő és Győry kovácsműhely márkajelzése a Marek József utca 31. sz. alatti bérházuk kapuján. Fotó: Fonyódi Anita / Kép-Tér Blog
Fotó: Bódis Krsiztián
A Gerő és Győry kovácsműhely márkajelzése a Marek József utca 31. sz. alatti bérházuk kapuján. Fotó: Fonyódi Anita / Kép-Tér Blog
A Gerő és Győry kovácsműhely márkajelzése a Marek József utca 31. sz. alatti bérházuk kapuján. Fotó: Fonyódi Anita / Kép-Tér Blog

Azt gondolhatnánk, a különleges hangulatú, egyedi munkát biztos csak egy tehetős megrendelő részére készítették el, de ez nem így van. Ha a Dózsa György úton járunk, a 29-es szám alatt egy megszólalásig ugyanilyen kapuval találkozunk, sőt a ház belsejének több részlete emlékeztet az Üllői úti házra. Az épületdíszek és a német Jugendstilt idéző motívumvilág hasonlósága miatt felvetődik, hogy a két épületnek esetleg ugyanaz lehetett a tervezője vagy a tulajdonosa.

Fotó: Fonyódi Anita / Kép-Tér Blog
Fotó: Fonyódi Anita / Kép-Tér Blog
Dózsa György 29. kapuja. Fotó: Fonyódi Anita / Kép-Tér Blog
Dózsa György 29. kapuja. Fotó: Fonyódi Anita / Kép-Tér Blog

Az Arany Sas-udvar

Hogy megtudjuk, mi volt a kettejük közötti kapocs, vázlatosan meg kell ismernünk a két ház építéstörténetét. Kezdjük a dupla bejárattal rendelkező Arany Sas-udvarral. A vezérmotívumként használt sas az itt álló korábbi épületre vezethető vissza, mivel a lakcímjegyzék szerint az 1880-as évektől ezen a helyen az akkor még földszintes Arany Sas (Goldener Adler) Szálló működött. A földbirtokos, szappan- és gyertyagyáros Friedler Károly 1905-ben vette meg az ingatlant és Fodor Gyula még ugyanabban az évben, ősszel készítette el az első tervváltozatot, amely a mostanihoz képest egy konzervatívabb, historizáló stílusú épületet mutat. A terven még a kapu is más, bár madarat ez is ábrázol. A terveken Fodorén kívül még az építőmesterek neve szerepel, ők Paulheim István és Stahulják Iván voltak. Végül az épület homlokzatát Fodornak egy későbbi, máig lappangó terve alapján készítették el, és a négy-hét szobás lakásokat kínáló négyszintes bérpalota már állt egy ideje, amikor a megrendelő Friedler Károly halála után Gróf Károlyi Lajos tulajdona lett 1908-ban.

Az Arany Sas udvar lépcsőháza. Fotó: Fonyódi Anita/ Kép-Tér Blog
Az Arany Sas udvar lépcsőháza. Fotó: Fonyódi Anita/ Kép-Tér Blog

A Dózsa György úti épület

A Dózsa György úti ingatlan szinte az Arany Sas-udvar építésével egy időben, 1906 májusában került Dr. Csányi Aladár és társa, Paulheim István tulajdonába. A Csányi-Paulheim tulajdonosi közösség más ingatlanok esetében is fennállt, mert pár házzal odébb, az Ajtósi Dürer soron és Budán két helyszínen is folytak még építkezéseik. Nem volt ritka akkoriban, hogy építőmesterek, mint Paulheim, építési vállalkozóként léptek fel, és ebben az esetben feltételezhető, hogy míg az értékpapírokkal is foglalkozó Csányi a tőkeerős partner volt, Paulheim hozhatta az építőipari szaktudást. Az első tervváltozat 1906 áprilisában készült, rajta szintén az építőmesterek, Paulheim István és Stahulják Iván pecsétjével. Az építész tervező nevét ez a rajz nem tartalmazza, de különböző források két nevet említenek: a korabeli szakfolyóirat szerint az építési engedélyt Kondor és Feledi tervei alapján kapták meg, míg az alábbi fekete-fehér archív képeket publikáló kiadvány Dénes Dezsőt említi tervezőként. Később biztosan módosították a rajzokat, mert az első változat historizáló homlokzatától a megvalósítás során itt is eltértek.

A Paulheim és Stahulják páros tehát körülbelül egy időben dolgozott építőmesteri minőségben a két építkezésen, az Arany Sas-udvar iparosait soroló lista szerint a “föld-, kőműves-, elhelyező munkáért” voltak felelősek, és a Dózsa György úti sarokház terveit is ilyen minőségben írták alá. Az építésztervező és az építőmester feladatai gyakran összemosódtak, így ez utóbbiak is gyakran készítettek terveket, de a legáltalánosabb feladatuk a költségvetés készítése és a beruházás megvalósítása volt további iparosok bevonásával.

A Dózsa György úti ház függőfolyosóján. Hasonló korlátot a Napóleon-udvarban találunk.Fotó: Fonyódi Anita / Kép-Tér Blog
A Dózsa György úti ház függőfolyosóján. Hasonló korlátot a Napóleon-udvarban találunk.Fotó: Fonyódi Anita / Kép-Tér Blog
A Dózsa György úti Csányi-ház előtere. Fotó: Fonyódi Anita / Kép-Tér Blog
A Dózsa György úti Csányi-ház előtere. Fotó: Fonyódi Anita / Kép-Tér Blog

Mivel az Arany Sas udvar első tervei korábban keltek, feltételezhetjük, hogy az oda készített kapukat rendelték meg a Dózsa György útra is és velük együtt talán a ház sajátos motívumvilágát is reprodukálni szerették volna. A Gerő és Győry műhely munkáját őrzik az egyforma kapuk mellett mindkét épület lépcső- illetve függőfolyosóinak rácsai, amelyen ugyanazok a komor kismadarak ülnek. Ahogy az Arany Sas-udvar, úgy a Csányi-ház előterén és a régi fényképen még látható homlokzati díszeken szintén a német Jugendstil motívumvilága érezhető.

Az Arany Sas-udvar lépcsőkorlátján ülő kismadár. Fotó: Fonyódi Anita/ Kép-Tér Blog
Az Arany Sas-udvar lépcsőkorlátján ülő kismadár. Fotó: Fonyódi Anita/ Kép-Tér Blog
A Csányi-ház lépcsőkorlátján ülő kismadár. Fotó: Fonyódi Anita/ Kép-Tér Blog
A Csányi-ház lépcsőkorlátján ülő kismadár. Fotó: Fonyódi Anita/ Kép-Tér Blog
Fotó: Fonyódi Anita/ Kép-Tér Blog
Fotó: Fonyódi Anita/ Kép-Tér Blog

És hogy melyik ház készült el előbb? A telekkönyv bejegyzései szerint az Arany Sas-udvar 1907 márciusában, míg a Csányi-ház 1907 augusztusára  lett készen. Abban az időben mindkét különlegesen dekoratív épület bekerült a korabeli szecessziós épületeket megörökítő folyóiratokba.

Reméljük, hogy a homlokzati plasztikáknál sokkal időtállóbb sasok még sokáig őrködhetnek a belépők felett. S ha az utcán járva rájuk nézünk, jussanak eszünkbe az egykori nagyszerű kovácsmesterek és a vállalkozó építőmesterek, akik neve méltatlanul hamar feledésbe merült.

Dózsa György úti kapu oroszlánja. Fotó: Fonyódi Anita/ Kép-Tér Blog
Dózsa György úti kapu oroszlánja. Fotó: Fonyódi Anita/ Kép-Tér Blog

A cikk elkészítéséhez a Budapest Időgép, a Hungaricana, az Arcanum, a Fortepan, a Budapest Képarchívum és a Mapire.eu adatbázisait és Pereházy Károly: Magyarországi kovácsoltvas-művesség (Corvina, 1982) c. könyvét használtam fel. Az épületek eredeti tervei a BFL Tervtárában érhetők el.