Ennek az országnak békére van szüksége! – podcast

Karácsony Gergellyel beszélgettünk. Az interjút még a kormány „gazdaságvédelmi” intézkedései előtt rögzítettük, az iparűzési adó januártól való lefelezésére így még nem tudott reflektálni Budapest főpolgármestere.

Persze a kormánnyal való rossz viszonyról volt véleménye:

Nagyon sokan mondták a választások után, hogy jóindulattal nem fogok semmire sem menni. Ha a kormány megkapja a lehetőséget, a nyakamra fogják tenni a hurkot. Persze igazuk lett, mégis azt mondom, hogy azt tettük, ami erkölcsileg helyes. A feladataink megoldása közben sokszor a rövid távú sikeresség és hatékonyság, és a hosszútávú sikerek és hitelesség között kell választani. Ilyenkor mindig az utóbbit választjuk.

Háborús pszichózisban él ez az ország, nem lehetek békegalamb, amikor farkasok üvöltenek mindenhol. De ennek az országnak békére van szüksége. Ha holnap a miniszterelnök a homlokára csap, hogy ne büntessük már ezt a várost, azonnal elfelejtek mindent az elmúlt hónapokból. És nem azért, mert naiv vagyok, hanem azért, mert ez a város érdeke.

Városháza park – adventi gyertyagyújtás (Fotó: Soós Bertalan)

A pandémia kapcsán Karácsony Gergely dicsérte a városlakók hozzáállását:

Amikor baj van, az emberekből előjön a felelősségtudat, az együttműködés szelleme. Nyilván vannak kivételek, akik nem tartják szem előtt a közösségi értékeket, de az emberek nagy többsége jól vizsgázott emberségből.

Arról is beszélt, hogy a pandémia átírta-e főpolgármesteri programját, elérendő céljait?

Pandémia ide vagy oda, a célok nem változtak. Pontosan lehet tudni, hogy a járványfenyegetettségről milyen régen beszélnek a klímakutatók. Az is látható, hogy az egyre egészségtelenebb levegő és a járvány terjedése összefüggenek egymással.

Mindenki nagyon várja, hogy visszatérjünk a normális kerékvágásba, de azt is várják, hogy nem oda térjünk vissza, ahonnan elindultunk. Az a zöld átállás, amit az egész politikai pályám legfontosabb gondolatának gondolok, szerintem aktuálisabb, mint korábban bármikor. Az a baj, hogy pénz nélkül semmilyen politikát nem lehet csinálni, zöldet sem. A pandémia és a kormányzati elvonások nehéz helyzetbe hoztak bennünket.

A programom engem kötelez. Lehet, hogy lassabban és más rangsorban, de a vállalásaimat tartom és meg akarom valósítani. Ami pedig nem pénzkérdés, inkább szemlélet kérdése, az pedig nem tűr halasztást. Műfű van az Andrássy úton, vagy környezetbarát és -tűrő, igazi? És meg kell tanulnunk, hogy nem kell minden évben átadni valamit, amiben van egy nagy adag beton és vas.

Az Európai Unió segítségére nagyon számít Budapest.

Ma azt látjuk, hogy a helyreállítási alap forrásai, mind az Európai Unió hétéves költségvetésének forrásai megnyílnak Magyarország számára. Azon dolgozunk, hogy ezek megnyíljanak Budapest számára is. Azon dolgozunk, hogy a városok közvetlen finanszírozásának aránya nőjön. Azt reméljük, hogy ezek az összegek érdemben növekedni fognak, főleg a zöld átállás tekintetében.

Podcast:

A magyar kormány és Budapest viszonyáról sokat beszélt Karácsony Gergely:

A kormány és a főváros nincs egy súlycsoportban a viszony megállapításában. A főváros nem tud a kormányra vonatkozó jogszabályokat alkotni, nem tudja elvenni az állam pénzét, nem tud hatóságilag gátolni állami beruházásokat. Fordítva ez igaz. A választások után a miniszterelnök tett néhány kijelentést, hogy amit az előző városvezetés megkapott, az új is megkapja. A parlament nem fogad el olyan törvényt, amelyet Budapest vezetése nem támogat. Azért én fel tudnék sorolni néhány ellenpéldát.

Tudom, hogy nagyon sokan azt gondolják – jóhiszemű polgárok –, hogy ne vitatkozzanak már, ássák el a csatabárdot, és dolgozzanak együtt. Sajnos az van, hogy nekünk nincs ásónk. Se kiásni, se elásni nem tudjuk a csatabárdot. Mi nem ülünk a Parlamentben kétharmaddal, és nem hozunk törvényeket a kormány ellen. Mi arra szövetkeztünk, hogy egy élhetőbb, szolidárisabb, szabadabb várost építsünk, és ez nem esik egybe a kormány szándékaival. És akkor még finoman szóltam.

Olyan kormányt nem nagyon ismerünk Európában, amely nem adott volna mentőövet az önkormányzatoknak. Az Európai Unió városai támogatást kaptak kormányaiktól a bevételkiesés kompenzálására. Olyat pedig végképp nem ismerünk, amely elvett volna pénzt az önkormányzatoktól. Magyarországon a támogatási és elvonási rendszereket úgy alakították át, hogy nekünk fájjon a legjobban. És nagyon fáj! Budapestnek 2021-ben kevesebb a bevétele lesz, mint amennyi 2013-ban volt. A város dolgozóinak pedig nem lehet nyolc évvel ezelőtti béreket adni.

A főpolgármester szeretettel beszélt a város aktív polgárairól.

Az átlagpolgárok sokkal bölcsebbek, mint sok politikus gondolná. Ha megkérdezzük tőlük, hogy mit kéne fejleszteni, nem azt mondják, hogy építsünk toronyórát lánccal, hanem hogy vegyünk új buszokat. Egy politikus mindig a történelemkönyv egyik fejezetét látja maga előtt miközben cselekszik, ami róla szól. Egy polgár pedig csak élni szeretne a városában. A magyar politika nem az emberek problémáiról, a jövő problémáiról szól, hanem hatalmi küzdelmekről. Persze ezeket a küzdelmeket meg kell vívni. De nem ezekről kell beszélgetni.

További kérdések, melyekre választ kapunk:

Van-e alázat bennünk a természet iránt?
Mit tudunk tanulni a bevezetett ingyenes parkolásból?
Miből van nagyon kevés Budapesten?
Mi járult hozzá legjobban a járvány terjedéséhez?
Mik Budapest legnagyobb közlekedési problémái?
Visszaszoktathatjuk a budapestieket a közösségi közlekedésre?
A Budapest útjain megjelenő autótömeg hány százaléka budapesti?
Hogyan nézzen ki a jövő Budapestje?
Mennyit utazzon a jövő budapesti polgára?
Mit tud tenni most egy budapesti ember a városáért?

Borítókép: Karácsony Gergely főpolgármester – Fotó: Soós Bertalan