Itt élvezd az utolsó őszi napsugarakat – kedvenc megújult budapesti parkjaink

Különleges, klasszikus és teljesen megváltozott parkok, kertek, ha picit kiszakadnánk a város nyüzsgéséből.

Bár az idő egyre morcosabb lesz, és a szigorításokkal megint sok minden bezárul, szerencsére a parkokban még élvezhetünk egy-egy napsütéses órácskát. Az elmúlt időszakban több kisebb-nagyobb zöldterület is ráncfelvarráson, funkcióbővítésen esett át, ezek közül most összegyűjtöttünk ötöt, ahol szívesen sétálgatunk, üldögélünk, sportolunk. 

Bartha Dorka írása.

Ottlik-kert:

Elsőre talán furcsa lehet, hogy a nagy budai zöldből éppen ezt a kertecskét emeljük ki elsőként, hiszen ott van mellette a Feneketlen-tó körül elterülő park, kicsit odébb a Budai Arborétum is (félreértés ne essék, ezeket is nagyon szeretjük), ám az önkormányzati pályázattal elkészült Ottlik-kert mégis tud valami különlegesebbet.

Fotó: Bartha Dorka

A nagyon sok irányból olvasható tér csomó izgalmas felfedezni valót rejt – egyrészt méltó köztéri emlékmű az írónak, aki személyesen is erősen kötődött a környékhez, élete több szakaszában lakott erre, és műveiben is gyakran felbukkannak a közeli helyszínek. A park térelemein olvasható idézetek az Iskola a határon tolvajnyelvéből valóak, a szigorú, katonás rendet keresztbe megtörő ösvények az egyéni útkeresések – mint B.B vagy Medve próbálkozásai – szabdalják fel a zöldet. 

Fotó: Bartha Dorka

Nem véletlenül volt a terv (Massány Edina, Megyeri Zsófia, Remeczki Rita (Open air design Kft.) és Scheuch Dominik (YEWO LANDSCAPES e.U.) eredeti neve „Olvass a sorok között”. Apró gesztusként még Ottlik bridzs rajongására utaló jeleket is felfedezhetünk a köztéri bútorokon, és a geometrikus formák is utalások az író egyetemi, matematika-szakos múltjára. 

1114 Budapest, Bukarest u. 1.

Tabán:

A Tabán mint közpark már már nem új, hiszen az 1932-36-os bontások óta (szerencsére) nem épült be egyik korszakban sem, ám az utóbbi egy évben történt itt, az igazán példaértékű. Amikor az új városvezetés átvette a projektet, adott volt egy teljes mértékben felülről kitalált elképzelés, ami a helyi civilek és aktív parkhasználók körében elég heves ellenállásba ütközött, hiszen elég sok pontja tartalmazott logikátlan terveket és ötleteket.

Fotó: Bartha Dorka

Ezt kellett gyors ütemben átformálni úgy, hogy a helyiek észrevételeit is magába foglaló tervek valósulhassanak meg – így bár a kezdet nem volt ideális, mégis egyfajta mintaprojektként tekinthetünk a Tabán megújítására. Átgondolásra került a sportpályák elhelyezése, a játszótéri elemek kialakítása, sőt a fák ültetése is, a civilek zseniális ötlete alapján. A Főkertnek és a  kivitelezőnek is jó tanulópénz volt, hogy a civilekkel együtt dolgozva rádöbbentek, hogy a „helyiek” nem teljesen laikusok gyülekezete – nem csak hogy nagy tudással rendelkeznek a területről, de van köztük kertészmérnök, játszótér-tervező, várostörténész is.

Fotó: Bartha Dorka

Aki szeretne minden izgalmas részletet megtudni a felújítási folyamatról, hallgassa meg a Budapest Te meg Én podcastot Bardóczi Sándorral és Saly Noémivel.  

Bár az új szabályozás értelmében a csapatsportoktól egy időre el kell búcsúznunk, a park többi része, és az egyénileg űzhető sportokra alkalmas területek azért még a  rendelkezésünkre állnak. 

Millenáris Széllkapu

Alaposan felbolygatta a budapesti közvéleményt a frissen átadott, a Millenáristól a Körútig tartó, a korábbi park meghosszabításaként kialakított TSPC tervezte Széllkapu projekt. A területen korábban ipari épületek, és a szélcsatornát lezáró hatalmas Ipari Minisztérium tömbje magasodott. A kétezres években példaértékűnek számító, rozsdaövezetet mesés közparkká alakító első ütemhez hasonlóan az eredeti terv itt is valami hasonló volt, több védett ipari épület megtartásával alakítottak volna tovább a parkot. 

Fotó: Práczky István

Sajnos a felújítás hevében ezek eltűntek a föld színéről, a zöldfelületetet pedig több szaksajtó is találóan ikább zöldített köztérnek nevezte, hiszen az egész a mélyben meghúzódó mélygarázs betontetejére épült, és mint ilyen, nem a klasszik parkos jelleget kapta. Minden hibája ellenére is fontos fejlesztés, hiszen sokat javít a környék levegőjén, és a budapestiek már a megnyitás napján hatalmas lelkesedéssel vették birtokba az amúgy ötletesen megtervezett helyszínt, főként a Mammut tömbjét jótékonyan elrejtő függőkertes sétányt.

Fotó: Práczky István

Csepeli Tejút park:

Szuper hely lett a csepeli park is, aminek a tervezését és megújítását szintén a Főkert végezte – ez is része volt a  „Budapest 2019 – Európa Sport fővárosa” program keretében megújuló hét helyszínnek. A park a kellemes pihenés mellett ezentúl ideális helyszín egy kis kültéri edzéshez is, a 300 méteres futókörrel, sportpályával (ne feledjük, ezt most a szigorítások után egy ideig nem használhatjuk!) és a fitnesz tér 7 gépével. Ráadásul az értékeink miatt sem kell aggódni, zárható padokkal biztonságban tudjuk a kulcsainkat, telefonunkat, ha épp letennénk őket sportolás közben. 

A gyerekek nagy örömére lett tematikus játszótér is, a közeli  lakótelep neve után a kozmosz, az űr témát jelenítették meg a parkban, ezt tükrözi a térszerkezet, a burkolati minták, és nem utolsó sorban a kihelyezett játszóeszközök is. A növényzetet is frissítették, a cserjefelületek beültetésére alacsonyra növő fajokat választottak a park beláthatósága miatt, úgy mint madárbirs, orbáncfű, törpeorgona, törpefűz, az ökologikus évelőágyak fajgazdagok, tavasztól őszig színes, dekoratív megjelenésűek, a tavaszi díszítőértéküket erősíti a közéjük ültetett hagymás virágok is, tudjuk meg a Főkert oldaláról

Orczy-park

A park története még az 1700-as évek végén indult, amikor a névadó Orczy-család tulajdonába került a terület, és hamarosan meg is nyitották a nagyközönség előtt a díszes angolkertet. 2018-tól, a két évig tartó rehabilitáció és átalakítás után a Nemzeti Közszolgálati Egyetem – Ludovika Campusának a részét képezi. Bár korábbi vadregényességéből sokat vesztett, és az ide felhúzott épületekkel csökkent a zöldfelület, de jóval rendezettebb is lett, kialakított sétányokkal, nyilvánosan használható sporteszközökkel, futókörrel és persze megmaradt a tó is, a kacsákkal.

Fotó: Bartha Dorka

26 hektárjával ez park belső-Budapest egyik legnagyobb zöldterülete, a rehabilitáció után tényleg egy élvezhető, és biztonságos közpark lett. A játszótér és sportpályák mellett van futókör, időmérős kijelzővel, illetve a sétányok mentén több kellemes padsort is kialakítottak. 

Fotó: Bartha Dorka
Fotó: Soós Bertalan

Fontos, hogy a játszóterek használata közben is maximálisan figyeljünk minden járványügyi intézkedések betartására, a maszk állandó, helyes használatára és a kézfertőtlenítésre, különös tekintettel a kicsikre. 

Borítókép: Bódis Krisztián