Pincekapu, amit egy sztárépítész tervezett a rakpartra

Néznivalók a megnyitott Rakparton, 9. rész – Zubreczki Dávid írása

Októberi hétvégéken is a gyalogosoké a pesti alsórakpart a Margit híd és a Bálna között. Ez nem csak azt jelentheti, hogy kedvünkre futhatunk hosszútávokat, bringázhatunk fel s alá, vagy lógathatjuk a lábunkat a Duna felett, de azt is, hogy megkereshetünk egy csomó olyan rejtett apróságot, városi titkot, amelyeket máskor nem, vagy csak nagyon körülményesen. Sorozatunkban egy olyan városnéző túra állomásait vettük sorra, amit most bárki bejárhat kedvére.

Délről, a Vásárcsarnok „titkos” rakparti bejáratától indultunk, aztán áthaladtunk a különös szerkezetű Szabadság és a régi roncsokat rejtő Erzsébet híd alatt, míg végül a legutóbbi részben megérkeztünk a Lánchíd melletti, titokzatos bástyákhoz. Innen folytatjuk az utunkat északnak. A következő érdekesség mellett el is mehetnénk, ha nem tudnánk mit is kell nézni. Azonban, hogy kicsit képbe kerüljünk, vissza kell ugranunk a kiindulóponthoz.

Ybl Miklós a 19. század egyik legfontosabb magyar építésze volt, aki nélkül egészen máshogy nézne ki Budapest. Bérpalotái, bérházai mintául szolgáltak a város kiépítéséhez. Ha nyitott szemmel jöttünk idáig a rakparton, számos alkotást láthatunk eddig is. Túránk rögtön az egyik főműve, a Corvinus Egyetem épülete, vagyis az egykori Vámház Palota elől indult. (Ennek titkairól akkor ejtettünk is néhány szót.) Áthaladtunk Március 15. téren, ahol egy kevésbé ismert munkája áll: ő tervezte a Petőfi-szobor talapzatát, és a közeli ortodox templom toronysisakjait is. A túlparton a Várkert Bazár, a hozzá tartozó vízház (ma Ybl Budai Kreatív Ház), és a hídfőnél álló Lánchíd Palota épülete mind az ő alkotésa. Ha tudjuk, hol keressük, a Lónyai-villa mását is kiszúrhatjuk a Várhegy oldalában, amit néhány éve építettek újjá.

Fotó: Zubreczki Dávid

Itt vagyunk tehát a Lánchídnál, ahonnan gyönyörű rálátás nyílik a Szent István-bazilikára, mely nagyrészt szintén az ő tervei szerint készült el, a rakparton állva pedig a Magyar Tudományos Akadémia épülete magasodik fölénk. Ennek ugyan nem Ybl Miklós volt az építésze – bár ő is készített tervet a pályázatára – viszont ő felügyelte az építést. Az Akadémia mögé épített MTA Bérház viszont már teljesen az ő munkája. Ezt az épületet azért toldották a székházhoz, hogy lakáskiadással bevételt termeljen a tudós társaságnak. Ybl szerette volna itt is folytatni a főépület nagyvonalú belmagasságát, de mivel itt a nyereség volt a fontos, egyel több szintet kellett beszuszakolnia az azonos magasságú épületbe.

Fotó: Zubreczki Dávid

És hogy miért beszélek ennyit a Dunára néző házakról, mikor a sétánk kifejezetten az alsórakpart rejtett látnivalóival foglalkozik? Nos, mert itt is vannak Ybl-alkotások. Az ő elképzelése ugyanis az volt, hogy a rakpartra egységes kapu sor kerüljön, amelyeken át az épületek megközelíthetők. Ezek természetesen nem olyan volumenű áruszállításra szolgáltak volna, mint a ferencvárosi alagútkapuk (a Vámháznál és a Vásárcsarnoknál), de számtalan hasznos dolgot lehetett ezeken keresztül ki-be szállítani az épületekből és az épületekbe. Gondoljunk csak bele, milyen kényelmes megoldás volt ez, pláne abban a korban, amikor egy csomó funkcióról nem szerettek tudomást venni a ház lakói (ekkoriban kezdtek el elterjedni a bérházak, melynek elengedhetetlen tartozéka volt a cselédlépcső).

Fotó: Zubreczki Dávid

Az egységes kapusor nem valósult meg, de néhány azért elkészült belőle, természetesen ott, ahol a mesternek volt beleszólása az épületek kialakításába. A legszebb a Magyar Tudományos Akadémia alatt látható. Nézzük csak meg, milyen gondosan kidolgozott alkotás ez, pedig csak egy pinceajtó! Másik két kapu megmaradt kőkeretével kicsivel odébb is találkozhatunk. Az egyik egy modern lakóház alatt található – nem véletlenül. Ennek a helyén állt egykor a Ganz Ábrahám bérháza, amit szintén Ybl Miklós tervezett. Érdemes megnézni az épületet is. Jó arányú ház, mely figyelemebe vette a szomszédos épületek magasságát is.

Igaz, ez már egy másik korban épült: annál is több szint van benne, mint amennyit a híres építész soknak tartott.

Forrás: Budapest Főváros Levéltára (HU_BFL_XV_17_b_312_467_1864_b)

Nekem Hidvégi Violetta, az ismert Ybl-kutató mutatta meg Budáról, hogy merre is érdemes figyelni ezeket a különös rakpartra nyíló ajtókat a Lánchíd mellett. És persze megmutatja másoknak is városnéző sétáin. Aki pedig közelről szeretné megnézni a kapukat, keresse fel azokat egy októberi hétvégén.