Emlékeztek rá, hogy a két lábunk is közlekedési eszköz?

Évezredeken, sőt évmilliókon keresztül a legfontosabb közlekedési mód volt a gyaloglás, mégis úgy tűnik, néhány évtized elég volt ahhoz, hogy elfeledkezzünk erről.

A huszadik század második felében előretörő motorizált közlekedés, és az azt teljes mértékben kiszolgáló várostervezés bizony háttérbe szorította a két lábunk használatát. Pedig a gyaloglás nem csak a legtermészetesebb, legolcsóbb és legkörnyezetkímélőbb mozgásforma, de a leginkább „városbarát” közlekedési mód is. Mindeközben segít megőrizni az egészségünket, fenntartani szociális kapcsolatainkat, egyúttal kikapcsolódást is jelent. A séták során ugyanis a szomszédságban élőket épp úgy megismerhetjük, mint épített környezetünket.

Zubreczki Dávid írása.

Így felejtettünk el járni

A huszadik század második felében előszeretettel gondoltak úgy a gyalogosokra közlekedésmérnökök és várostervezők, mint akik csak kedvtelésből sétálgatnak, vagy egyszerűen megtesznek néhány métert járműre szállás előtt vagy után. Az utcákon sétálók előbb csak a járdákra kényszerültek – volt ahol már a húszas években ki kellett jelölni sétálóutcákat –, majd fokozatosan szűkebb hely maradt nekik. Ezt a folyamatot a Rákóczi út példáján követhetjük végig legszemléletesebben. A szennyezett levegő és a zaj, valamint a balesetveszély miatt egyre kevésbé volt vonzó a gyaloglás, így aki tehette, inkább maga is járműre szállt. Az öngerjesztő folyamatot utólag azzal indokolták, hogy a városi távolságokat csak autóval vagy közösségi közlekedéssel lehet megtenni – ám ez egyszerűen nem igaz.

fotó: Soós Bertalan

Ma valóban csak egy-két percet vagyunk hajlandóak gyalogolni egy-egy megállóig, parkolóig, a hosszabb távokat sokan már sportteljesítménynek tekintik. Pedig egykor nem csak a különleges fizikumú emberek tettek meg nagy távokat a saját lábukon. Johan Sebastian Bach egyszer megszökött a „munkahelyéről”, és több mint négyszáz kilométert gyalogolt azért, hogy meghallgassa valakinek az orgonajátékát. Az ifjú Petőfi Sándor szinte az egész országot bejárta gyalog Győrtől Koltóig, Selmecbányától Dunavecséig, legfeljebb szekérrel vagy hajóval rövidített néhol. Az egyetemre járó diákok épp úgy sok száz kilométert gyalogoltak egykor, mint a pásztorok, akik az alföldi marhákat Észak-Olaszországba vagy Nürnbergig hajtották.

De maradjunk Budapesten. Száz éve még csak kevesen engedhették meg maguknak a közösségi közlekedést vagy a saját járművet, ám ez nem akadályozta meg az embereket abban, hogy – mai szemmel nézve – rendszeresen komoly távolságokat tegyenek meg. A piacra feljáró kofák a külvárosból érkeztek a belvárosba nehéz batyuikkal, és ha valaki olyan felekezethez tartozott, amelynek nem volt temploma az adott városrészben, az akár tíz kilométerre is elgyalogolt istentiszteletre a szomszédba. A múlt század derekán az is áttalpalta a fél várost, aki kedvenc focicsapatát akarta megnézni idegenben.

A városbarát közlekedési eszköz

A gyaloglás tehát nem csak kikapcsolódás, hanem közlekedési mód. Ráadásul a belvárosokban, ahol nincsenek igazán nagy távolságok, minden szempontból a legtökéletesebb választás. A gyaloglás nem kerül semmibe, nem foglal parkolóhelyet, még annyit sem, mint egy kerékpár. A legkevesebb a helyigénye: vessük össze gondolatban, hány autót vezető és hány gyalog járó ember fér el egymás mellett az úton.

A gyaloglás nem balesetveszélyes, nem zajos, nem kell hozzá útburkolati jeleket festeni, táblákat állítani, benzinkutakat és mélygarázsokat építeni. Nem szennyezi a levegőt, amivel nem csak a városlakók élete lesz hosszabb, de a házak homlokzatait sem kell ötévente újravakolni.

Amikor egy úton csökkentik az autósforgalmat, akkor az automatikusan vonzóbb lesz a gyalogosoknak. Ha elég sokan járnak egy úton, akkor ott van értelme kávézót, éttermet vagy boltot nyitni, hiszen a több járókelő több betérőt jelent. Ez pedig a helyi gazdaság élénküléséhez vezet.

fotó: Soós Bertalan

Számtalan nagyvárosban nem csak az utak átépítésével támogatják a leghagyományosabb közlekedési módot. Londonban például saját közlekedési aloldala van a gyaloglásnak, a közeledési térképeken pedig lépésben vannak megadva az egyes megállók közti távolságok, hiszen lehet, hogy valahol gyorsabb vagy kényelmesebb, ha nem várunk a buszra vagy metróra.

Ha minél több helyre a saját lábunkon jutunk el, azzal nem csak a város jár jól, hanem mi magunk is. A kerékpározást ugyan többen érzik testmozgásnak, de a gyaloglás is az. Ráadásul az egyik legegészségesebb, legtermészetesebb, legtöbbeknek elérhető sport. Jelentősége a járvány idején még jobban felértékelődik, hiszen a szabadban végezhetjük, egyedül vagy közeli hozzátartozóinkkal.

Ám a vírusos időszakban nem csak a testedzésnek, hanem a kikapcsolódásnak, szórakozásnak is az egyik legbiztonságosabb módja a sétálás.

Ismerd meg Budapestet!

Interjúkban, előadásokon gyakran felmerül a kérdés, hogy melyek a kedvenc helyeim, ismeretlen titkos látnivalóim a fővárosban. Erre mindig azt szoktam mondani, hogy azok többsége alig pár száz méterre van az otthonomtól. Igaz, nem olyan izgalmasak, hogy valaki a város másik végéből ideutazzon értük, viszont biztos vagyok benne, hogy minden budapestinek van a saját lakóhelye közelében legalább ennyi érdekesség. Legfeljebb nem ismerik azokat.

A fefedezésük legtöbbször véletlenül történik, ehhez pedig meg kell adnunk az esélyt magunknak. Ha sokat sétálunk a környékünkön, biztos, hogy érzékenyebbé válunk a minket körülvevő épített és természeti környezetre. Sokunkkal előfordult már, hogy idegen városban, turistaként felfedeztünk valamit, amihez nem célzottan érkeztünk, és hatalmas örömet okozott nekünk. Egy eldugott udvar, egy frissen nyílt étterem, vagy akár csak egy pad, gyönyörű kilátással. Ugyanezt átélhetjük Budapesten is, ha itt is turistatempóval kelünk át rajta.

Persze ha akarjuk, célzott felfedezőutakra is indulhatunk. Akár szervezett formában is – hiszen ma már rengeteg városnéző túra közül válogathatunk –, akár magunkban. Ha az utóbbi mellett döntünk, akkor rengeteg tippet találunk erről szóló könyvekben, cikkekben, s mostantól a Sétálj velünk oldalon is, ahol folyamatosan gyűlnek majd a jobbnál jobb tippek a budapesti barangolásokhoz.

fotó: Soós Bertalan

***

Budapesten jó sétálni, és ezt egyre többen tudják: városszerte több tucat tematikus program közül lehet választani.

Ha a setaljvelunk.hu oldal felkeltette az érdeklődésedet, és többet szeretnél megtudni a témákról és a környékekről, keresd fel valamelyik budapesti sétaszervező társaság vezetett programját!