Kategória: Mi újság, Budapest?

Podcast: Összefogással újult meg a Tabán

A Tabán felújítása az egyik első olyan mintaprojektje a fővárosnak, ahol a civilekkel való együttműködés úgy tűnik sikeres volt

A terület felújításában egymást tiszteletben tartva, hatékonyan tudott együtt dolgozni a főváros, a Budavári Önkormányzat, a Főkert és a Zöld Tabánért civilekből álló csoport. Közös eredményük a megújult játszótér, a sportpark, és most faültetéssel folytatják a Tabán megújítását. A Budapest TE meg ÉN podcast eheti részében Bardóczi Sándor főtájépítészt és Saly Noémi muzeológust, várostörténészt, a tabáni civilek szószólóját a közös munkáról kérdeztük.

Fotó: Bíró András

Egy örökölt helyzetből indult a Tabán felújítása. A FINA Úszó Világkupa kapcsán a kormányzat felajánlott pénzt a fővárosnak, hogy létesítsen sportparkokat a város területén. Így indult el a Tabánban is a kivitelezési munka. Eközben volt egy jelentős lakossági tiltakozás a projekt ellen.

„Főleg azért, mert a tabániak a terveket előzetesen nem ismerték, azok nagyon nagy gumiburkolatokkal, sok olyan funkcióval operáltak, amit a Tabánt használók nem néztek jó szemmel, vagy nem érettek vele egyet.” – mondja a főtájépítész. A civilek és a kivitelezők végül párbeszédet kezdtek a projektről, közös „csütörtöki bejárásokon” vettek részt.

Podcast:

A civilekkel végül Zakar András a FŐKERT Nonprofit Zrt. vezérigazgatója kezdeményezésére elkezdődött a párbeszéd, és a munkálatok aktuális állását közös „csütörtöki bejárásokon” tekintették meg a helyiek és a kivitelezők.

„Kezdetben úgy indult, hogy ne vágjunk ki egyetlen fát sem, miközben a favizsgálók detektáltak a területen olyan veszélyes fákat, amik tovább már nem voltak megtarthatóak. Ezt a helyszínen sikerült megértetnünk, elmagyaráznunk, oldódott a feszültség, és egyre inkább együttműködéssé változott az egész.” – emlékszik vissza Bardóczi Sándor.

Fotó: Bíró András

Egy fa kivágása vagy egy terület átalakítása előtt Bardóczi szerint mindig érdemes a helyi közösség korai tájékoztatására figyelni.

„Az a tapasztalatunk, hogy ha előzetesen kapnak információt a lakosok, hogy mi, hogyan történik, akkor a lakossági panaszok és az indulatok lezuhannak a tizedére. Megértik, hogy nem rossz akaratból történnek a beavatkozások, hanem például azért, mert vészhelyzet van.”

Saly Noémi várostörténeti érdekességeket mesél a Tabánról a podcastban, majd kiderül az is, milyen előzetes elképzelései voltak a tabáni játszótér kivitelezőivel kapcsolatban a Zöld Tabánért csoportnak, és mitől változott meg a hangulat az egyeztetéseken.

„Beszélgettünk, és az lett a dolognak a vége, hogy nem csak hogy elmondhattuk az ötleteinket, hanem láthatólag meg is hallgatták az ötleteinket, ami egy szokatlan jelenség manapság. (…) Már csak azért is érdemes volt ezt csinálni, mert jól látszott, hogy mi ismerjük legjobban a helyet. Mi tudjuk az adottságokat, mi tudjuk minden bokorról, fűszálról, hogy az miért pont ott van és miért ne legyen helyette gumiszőnyeg. (…) Bardóczi Sanyinak a klaviatúrájából pottyant ki ez a félmondat, amit a többieknek írt és átküldött nekem is: „Tekintsétek őket ingyenes műszaki ellenőrnek!” – mesélte Saly Noémi az együttműködés kezdeteiről.

További kérdések, amelyekre választ kapunk a podcatban:
Miért volt sikeres a civilekkel való munka a Tabánban a főtájépítész szerint?
Hol várhatóak hasonló szintű együttműködések a civilekkel?
Mi az az öntözőzsák?
Hogy nézett ki a Tabán a 19. század elején? Kik voltak a lakosai, mivel foglalkoztak? Mikor rombolták porig és miért?
Kikből áll a Zöld Tabánért csoport?
Hogyan változtak meg a faültetések tervei a civilek által előásott régi Tabán térképeknek köszönhetően?
Milyen civil feladatokat látnak el a helyiek az elkészült parkban?

A képeket Bíró András készítette – a FŐKERT Nonprofit Zrt. engedélyével közöljük.

Kapcsolódó tartalmak