Kerékpárosok, gyalogosok és buszok a Lánchídon – ez a jövő?

A Lánchíd Budapest egyik legrégebbi, legszebb és legismertebb szimbóluma.

Az utóbbi időben egyre égetőbbé vált a felújítása, hiszen erre utoljára 1986 és 1988 között került sor. A Budapest TE meg ÉN eheti adásában nem a renoválás körüli politikai szócsatával foglalkoznak műsorvezetőink, hanem szakembereket kérdeztek a híd történetéről és a felújítás indokairól, lebonyolításáról.

Török András művelődéstörténész mindent elmond a hídról, amit eddig nem tudunk. Például, hogy egy szomorú haláleset kellett a híd víziójához. Na de ki fizette a beruházást? Ki fizette ki a beruházónak a beruházást? Látta-e a tervező életében a Lánchidat?

Megtudhatjuk, melyik történelmi személy lépett át először a frissen elkészült Lánchídon, és hogyan fogadták őt a túloldalon. Hogyan valósult meg a két városrész közötti közösülés? (nem sajtóhiba)

Erő Zoltán, Budapest főépítésze a felújítás alapelveiről beszélt a podcastban. A Lánchíd rekonstrukciója halaszthatatlan, az utolsó pillanatban történik, ráadásul ez az “egyes számú” nemzeti műemlékünk, nem lehet kényünk-kedvünk szerint alakítani. Ahogy fogalmaz: „A Lánchíd egy olyan méltóságteljes idős hölgy, akit nem kell rózsaszín parókában buliztatni – úgy szép, ahogy van.”

Erő Zoltán Lánchíd-víziója egy olyan kerékpáros-gyalogos híd, ahol a buszokon és a taxikon kívül nem hajthat át gépjármű, csak a mentő. „Ha lecsökkenne a híd forgalmi terhelése, akkor kiváló lenne kerékpáros hídnak.” – mondta a főépítész.

Fotó: Süveg Áron

A beszélgetésből kiderül még:
Hol lesz a hídfelújítás felvonulási területe?
Megújulhatnak-e a felújítás során a rakpartok?
Mi lesz a 2-es villamossal?
Kiszélesítik-e a Lánchíd járdáit?
Mélyülhet-e a kerékpáros-autós ellentét a Lánchíd forgalmának megváltoztatásával?
Mi lesz a következő lépés? Újabb területeket vehetnek át a tömegközlekedés, kerékpározás hívei?
Mi történik a Rákóczi úttal?

Korábbi cikkünk a témában: shorturl.at/wFIMW