Mádéfalva utca, Budapest IV. 1044

Mádéfalva (ma Siculeni, Románia)

A falu a romániai Hargita megyében, Csíkszeredától 10 km-re északra, a Mádéfalvi Hargita lábánál, az Olt folyó két partján fekszik.

Eredeti neve Amadéfalva volt, első birtokosáról kapta a nevét. A falut már 1333-ban említik, de önálló községként csak 1567-ben szerepel még Amadéfalva néven.

A székelység történetének tragikus eseménye tette Mádéfalva nevét ismertté, nemcsak Székelyföldön, hanem az egész magyarság körében. A település a “csíki Szent Bertalan-éj” – a madéfalvi veszedelem színhelye volt. Mária Terézia, Magyarország királynője 1763-ban egy új határvédelmi rendszer megteremtését tűzte ki célul, valamint az új székely haderőt akarta felhasználni a nyugaton folyó harcokban. Az itt élő emberek ellenezték az új határőrség bevezetését, mert ezzel a katonáskodó székelyeket megfosztották volna addigi jogaiktól és kiváltságaiktól. A madéfalvi székelyek 1763 karácsonyán gyűlést tartottak, hogy tiltakozzanak szabadságjogaik elvesztése és a külföldi katonai szolgálat ellen. 1764. január 7-ének hajnalán osztrák katonák körülvették a falut, ágyúval tüzet nyitottak, majd megtámadták a védtelen lakosságot és kegyetlen vérfürdőt rendeztek.

A ún. Siculicidium (székelyek legyilkolása) emlékére, az 1899-es közadakozásból emlékművet emeltek, melyet 1905. október 8-án avattak fel.

A trianoni békeszerződésig Csík vármegyéhez tartozott, 1920-ban a Román Királysághoz került, a második bécsi döntés értelmében 1940. augusztus 30-án a város visszakerült a Magyar Királysághoz. A II. világháború után ismét Románia része lett.

Lakossága 1910-ben: 1908 lakosból 1855 magyar, 12 német, 3 román,

Lakossága 2011-ben: 2726 lakosból 2568 magyar, 135 román, 22 nem nyilatkozott

Érdekességek

A madéfalvi veszedelem után székelyek ezrei vándoroltak ki Moldvába. A hagyományok szerint ezek a menekültek alapították a bukovinai öt székely falut is: Hadikfalva, Andrásfalva, Istensegíts, Fogadjisten, és Józseffalva.

Itt született Tamás András honvéd alezredes, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után Kolozsváron kivégzett vértanúk egyike.

Utcatörténet

A fővárosi IV. kerületi Káposztásmegyeren 2005 óta viseli utca az erdélyi település nevét.