#Budapest arcai

Vajon mi a közös a Centrál Színház igazgatójában és a Vízművek üzemirányító mérnökében?  Mi köti össze az Állatkert szóvivőjét a Főkert zöldfelület-fejlesztési osztályvezetőjével, vagy a Vakok Iskolájának gyógypedagógiai tanárával? A válasz: Budapest.

Városunk működését fővárosi intézmények sűrű hálója szövi át. Dolgozói többnyire a háttérből, észrevétlenül, mégis hatékonyan végzik munkájukat. Ők azok, akik nap mint nap dolgoznak azért, hogy mi, itt élők kényelmesen és gyorsan eljuthassunk a város különböző pontjaira, kiváló minőségű, friss ivóvíz folyjon otthon a csapból, esténként színvonalasan szórakozhassunk vagy a virágba borított parkok gyönyörködtessék szemünket. Ki kreativitással, ki tisztasággal, de mindannyian hozzáértéssel és lelkesedéssel teszik élhetőbbé mindennapjainkat. Köszönjük munkájukat!

Végh Ildikó

Dramaturg, színházpedagógus - Katona József Színház

Amióta az eszemet tudom a színház érdekelt. Négy éves voltam, amikor A kiskakas gyémánt félkrajcárját meséltem egy vöröskeresztes összejövetelen, ahova a nagyanyám vitt el. Hét éves voltam, amikor az első sorozatomat kitaláltam Szürkeség szellemről, aki a közeli patakban lakott, és napra nap elevenedtek meg a történetei az általános iskolában az osztálytársaim előtt. Talán gyávaságból, de nem egyből a Színház- és Filmművészeti Egyetemre jelentkeztem. A Színmű előtt a Szegedi Tudományegyetemen tanultam magyart, színháztudományt és ógörögöt. Az utóbbit csak azért, hogy eredetiben olvashassam Szophoklészt, Euripidészt. Azonban odáig nem jutottam el, mert hamar rájöttem, sokkal inkább a gyakorlat foglalkoztat, mint az elmélet. A Színház- és Filmművészeti Egyetem dramaturg szakán, többek között Osztovits Leventétől, Kerényi Ferenctől, Karsai Györgytől, Radnai Annamáriától tanultam szöveget olvasni, Kárpáti Pétertől szöveget írni. Hogy most színházpedagógiával foglalkozom, egy berlini ösztöndíjnak köszönhető. A berlini évem alatt tapasztaltam meg, mi történhet a színházban az előadásokon, próbákon kívül. Milyen módon kommunikálhat a színház a közönséggel, hogyan válhat nézőből alkotó. Az egyetem elvégzése után két évvel, 2011-ben indult a vezetésemmel a Katona József Színházban a színházpedagógiai program. Az első évadban 700 fiatalt mozgattunk meg, ma már évente több mint 4000-4500 résztvevőt vonz a Behívó program. Ehhez kötődik a Katona József Színház első tantermi előadása, Az üvegfal mögött, amelyet több mint 40 alkalommal játszott a színház különböző fővárosi középiskolában.

A jó színház folyton zsongó közösségi tér, amely reggeltől estig mindenki számára nyitva áll. Ebben a közösségi térben nem csak nézni lehet az előadásokat, időnként a néző egy-egy workshop vagy projekt erejéig maga is színházcsinálóvá válhat: dramaturg, színész, tervező vagy rendező. Ha valakinek nincs kedve színházat csinálni, akkor az előadások előtt, vagy után közönségtalálkozókon, színházpedagógiai foglalkozásokon, workshopokon kérdezhet, vitázhat, beszélgethet a színház előadásairól az alkotókkal vagy akár a többi nézővel. A színház érvényes kifejezési forma mindenki számára, csak meg kell tanulni ezen a nyelven olvasni és beszélni. Ebben tud segíteni a színházpedagógus: összeköti az alkotót a közönséggel, a nézőt pedig alkotóvá teszi.

Katona József Színház

Az évadonként több mint százezer nézőt fogadó Katona József Színház az ország egyik legismertebb és legelismertebb színházaként korszerű és innovatív módszerekkel, széles körben befogadhatóan jeleníti meg társadalmunk velünk élő problémáit, legfontosabb kérdéseit. A társadalmi párbeszéd egyik lényeges eleme a fiatalok tudatos megszólítása.

A Katona József Színházat 1989-től, Székely Gábor kiválása után 2011-ig Zsámbéki Gábor igazgatta. 2011-től Máté Gábor vezeti. A társulat tagja többek közöttt Ónodi Eszter, Fekete Ernő, Jordán Adél és Nagy Ervin. A színház és a benne működő közösségi tér mára Budapest belváros életének szerves részévé vált.

Weboldal: www.katonajozsefszinhaz.hu

Tovább

Czégányné Szűcs Margit

Tájékoztató könyvtáros, FSZEK

A könyvek szeretetét nagymamámtól örököltem, aki nagyon szép magánkönyvtárral rendelkezett, sokat olvasott és sokszor felolvasott nekem. A könyvtáros pálya iránti érdeklődésemet gimnáziumi tanáraim keltették fel, akik a történelem „faktosok” részére több kirándulást is szerveztek híres magyar könyvtárakba. E patinás intézetek régi könyveinek szépsége és a könyvtárosok tudása teljesen elvarázsoltak.

A főiskolai tanulmányaimat és könyvtárosi pályámat Bács-Kiskun Megyében kezdtem meg. A legtöbb tapasztalatot a könyvtári tájékoztató munkáról a megyei Európai Információs Pont munkatársaként szereztem meg, mivel a 2000-es években több könyvtárral együttműködve szerveztünk az Unióról programokat, kiállításokat, szolgáltatásokat.

2005 óta vagyok a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár munkatársa, 2012-től pedig a Központi Könyvtár tájékoztató könyvtárosaként találkozhatnak velem az olvasók, a könyvtárhasználati órára érkező diákok és a könyvtár egykori Wenckheim-palotáját megcsodáló turisták. A csoportoknak könyvtárismereti órákat és játékos foglalkozásokat szervezek. Az általános tájékoztatási munkakör mellett a Továbbtanulási Információs Szolgáltatás feladatait végzem. A Böngészdében a nyelvtanulást és továbbtanulást segítő állományok felelőse vagyok.

Minden nap embereknek szolgáltatok sokféle szerepkörben, és nagyon boldog vagyok, amikor a könyvtáramról, vagy a munkámról beszélhetek és bemutathatom nekik, hogy a mi könyvtárunk több, mint könyvtár!

Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár a főváros legnagyobb közművelődési intézményeként a lakosság több mint 12 százalékának közvetlen szolgáltatója, jelentős kulturális értékek őrzője és közvetítője. Az 1904-ben alapított intézmény tagkönyvtáraival együttesen biztosítja Budapest valamennyi kerületében a közkönyvtári ellátást. Korhatárra és érdeklődési körre való tekintet nélkül segíti az önképzést és a szervezett oktatást. Szolgáltatásaiban széleskörűen felhasználja az információtechnológiát. Jelentős szerepet vállal az olvasáskultúra és a könyvtárhasználat népszerűsítésében és fejlesztésében, fontosnak tartja az aktív kultúraközvetítői szerep felvállalását és közösségi tereinek megtöltését minőségi tartalommal. A Kálvin téren álló és az egykori Wenckheim palotát is magába foglaló Központi Könyvtár ellátja a nagyvárosi nyilvános közkönyvtár feladatait, és országos szociológiai szakkönyvtárként részt vesz a tudományos könyvtári ellátásban.

Weboldal: www.fszek.hu

Tovább

Vecsey Ádám és Végh András

Vecsey Ádám - restaurátor - BTM

Dédpapám teremőrként dolgozott a Budapesti Történeti Múzeumban, ahová többször engem is felvitt magával. Természetesen akkor még nem fogalmazódott meg bennem, hogy ha felnövök, akkor én is itt leszek majd restaurátor. Tizenkét évvel később, érettségi után ismét felsétáltam a múzeumba. Természetesen restaurátor nem lehettem már aznap, de épp gyűjteménykezelőt kerestek a római gyűjteménybe, így felléphettem annak a szamárlétrának a legalsó fokára, ami már akkor nagyon hosszúnak, szinte végtelennek tűnt. Az iskolákat munka mellett végezhettem, és igyekeztem a szamárlétra minden fokán eltölteni a szükséges időt. Az igazi kihívás nem diplomás műtárgy-restaurátorrá válni, hanem az egyetemet követően is nyitottnak maradni az új módszerekre, anyagokra, kezelési ötletekre, arra, hogy az ember képes legyen követni az állandóan fejlődő tudományt és elfogadni annak vívmányait. Szinte minden tárgy új kihívást jelent, és ezért is hiszem, hogy a gyakorló restaurátorok nagy része sosem érzi, hogy tanulmányai végére ért. Minket ez hajt: úgy megőrizni kulturális örökségünket, hogy közben mindig valami újat keressünk a régiben.

Restaurátorként kollégáimmal azon dolgozunk, hogy megpróbáljuk megmenteni a menthetetlent.  Aki ezt a szakmát választja, annak tudnia kell, hogy műtárgyakkal dolgozni a tárgyak iránti tisztelet nélkül, a szükséges alázat és türelem hiányában, nem lehet. Egy műtárgy kezelésénél nincs második lehetőség, és ez a felelősség a restaurátor minden mozdulatának különös jelentőséget kölcsönöz.

Végh András - régész, főmuzeológus - BTM

A régi korok története sokszor mára csak darabokra törött tárgyakon és épületek maradványain keresztül juthat el hozzánk. Nem szól róla élő emlékezet és kevés a megmaradt írás. Az egykori hétköznapok és ünnepek eltemetett emlékei azonban szóra bírhatóak, melyekből kiderül, kik és hogyan éltek előttünk. Gyermekkoromban régész szerettem volna lenni, a várak, templomok romjai vonzottak, azt hiszem, ezzel sokan voltak és vannak így. Idővel, miközben tényleg régész lettem, és itt lehettem régész a szülővárosomban, Budapesten, megértettem, hogy mennyire jó a saját városom múltjával foglalkozni. Ennek a városnak a múltját a sorozatosan ismétlődő pusztulás és építés jellemzi. Rómaiak és barbárok, államalapítás és tatárjárás, királyi székváros és török hódítás, oszmán határváros és keresztény ostromok, stb. Sorolhatnánk máig. A város a föld alatt rengeteg értéket és felfedezni valót tartogat számunkra. Érdemes rá vigyázni, hogy még sokan megismerhessék.

Budapesti Történeti Múzeum

A Budapesti Történeti Múzeum központja a Vármúzeum, amely a Budavári Palotában található. A ma már több mint százéves múltra visszatekintő intézmény célja és hivatása, hogy a legrégebbi időktől napjainkig gyűjtse és bemutassa a fővárosunk történetére vonatkozó tárgyi és szellemi emlékeket. A BTM kiállításai korszakokra bontva mutatják be Budapest és elődvárosainak történetét, képzőművészetét, tárgyi kultúráját, az itt élt emberek életmódját. Egyedülálló módon, az egykori középkori királyi palota helyreállított termei mellett, a közelmúlt királyi palotáját és annak mára elpusztult tereit is bemutatja legújabb állandó kiállításain. A budavári palota E épületében található Vármúzeumon kívül, az Aquincumi Múzeum ad otthont a római kori várost bemutató gyűjteményeknek és kiállításoknak, míg a Kiscelli Múzeumban helyezték el az újkori várostörténeti gyűjteményt. Itt gyönyörködhet a látogató a Fővárosi Képtár páratlan anyagában, valamint a kortárs képzőművészet kiemelkedő alkotásait szemlélheti meg a Budapest Galéria kiállítótermeiben.

Weboldal: www.btm.hu

Tovább

Takács Mónika

egészségügyi koordinátor - Fővárosi Önkormányzat Idősek Otthona

Az Egészségügyi Szakközépiskola után felsőfokú ápolói képesítést szereztem. A nagypapámmal folytatott hosszú hétvégi beszélgetéseink ösztönöztek az idősekkel való foglalkozásra. Fiatalon kerültem az idősellátás közelébe, egy olyan intézménybe, ahol tanárok laktak, akik idős emberekként is mindvégig pedagógusok maradnak. Rövid időn belül főnővéri feladatokkal bíztak meg, majd egészségügyi menedzseri végzettséget szereztem, ami jelentős mértékben segítette munkámat a szervezés, irányítás terén. Később olyan magánklinikán dolgoztam, amely a keleti gyógyászatot a nyugati medicinával ötvözte. Itt tanultam meg igazán, hogy az ember nem csak szervekből és testrészekből áll, hanem az egész embert kell nézni, ha problémával fordul hozzánk. Ezt a holisztikus szemléletet próbálom a munkám során a mindennapokban is folyamatosan alkalmazni.

Változatos helyszíneken dolgozom, ahol munkamegbeszéléseken és a lakóknak szervezett rendezvényeken is részt veszek. Feladatom a változtatások kezdeményezése, továbbképzések, oktatások szervezése. Továbbá a betegellátás folyamatos minőségének javítása érdekében az ápolási munka megtervezése, felügyelete, ápolási protokollok fejlesztése és aktualizálása a hatályos rendeletek alapján. Egészségügyi koordinátorként az emberek közötti kapcsolatok ápolása, kialakítása a célom.

Fővárosi Önkormányzat Idősek Otthona

Intézményünk fő szakmai célkitűzése, hogy az itt élők fizikai, egészségi és mentális ellátását méltóságuk, függetlenségük, valamint személyiségük tiszteletben tartásával biztosítsuk. Az alap és magasabb rendű szükségletek kielégítéséhez egészséges, jól működő munkahelyi közösséget kívánunk kialakítani.

A székhely-intézmény épülete korszerű, a mai kor követelményeinek megfelelő kialakítása lehetőséget ad egyrészt a közösségi tevékenységek, másrészt az élethez szükséges intimitás megéléséhez az ott élő 130 idős ember számára. Pesterzsébeti telephelyünk, amely családi házak között helyezkedik el, 138 fő ellátását biztosítja. Másik otthonunk 50 fős, a Wekerle-telepen található, egy patinás környezetbe illeszkedő, mégis modern, négyemeletes, szintenként teraszos, akadálymentesített épületben.

A nővérek és gondozók segédkeznek az ellátottak tisztálkodásában, étkeztetésében, öltözködésben, mobilizálásban, egészségügyi teendők ellátásában. Kiemelt hangsúlyt fektetünk lakóink mentális képességeinek megtartására, amelyet változatos, rendszeres foglalkozások és programok biztosítanak.

Három részlegen 196 munkatárs dolgozik, nem csak nővér és gondozó, hanem orvos, gyógytornász, szakács, szociális munkás, foglalkoztatás szervező, könyvelő, fodrász, kertész, sofőr, takarító, recepciós, gondnok…

Tovább

Spiegl Anna

bábszínész – Budapest Bábszínház

Bábszínházban sokan utoljára gyerekként jártak. A műfajról az embereknek általában a paraván és a kesztyűs báb ugrik be először, ami nagyon érdekes a maga nemében, de a bábszínház ezen kívül is - a bábot alapvetően meghatározó absztrakció és magas szabadságfok miatt még inkább, mint bármely másik színházi műfaj - végtelen lehetőséget rejt magában. A Budapest Bábszínház ezt igyekszik bizonyítani, sokszínűen alkalmazva a műfajt. Előadásainkban a bábtechnikák teljes tárháza felvonul. A szakmát kiválóan ismerő tapasztalt és fiatal alkotók mellett alapvetően élőszínházakból ismert rendezőkkel is dolgozunk, akik friss szemmel tekintenek erre a műfajra, amit megpróbálunk összehozni az élő-, prózai, zenés vagy mozgásszínházzal. A hagyományok őrzése és a régi, jól bevált technikák alkalmazása mellett, a színházban az elmúlt hetven év alatt mindig kiemelt szerepet kapott az innováció, az új megoldások kutatása, a határok tágítása, valamint szokatlan dolgok kipróbálása. A sokszínűségen kívül fontosnak tartom, hogy a színházban - szintén az elmúlt évtizedek tradíciójához igazodva - a gyerekelőadások mellett a repertoár egyharmadát lefedően ifjúsági és felnőttelőadások is készülnek, hiszen a báb nem korosztályfüggő műfaj. Az élőszínházzal párosítva különösen érdekes a szimbolikája, a filozófia, ami benne lehet például a bábot mozgató ember és a báb viszonyában, vagy a színész és a báb jelentése közti dramaturgiai feszültségben.

Eleinte egyáltalán nem gondoltam, hogy bábszínházzal fogok foglalkozni. Tipikusan olyan gyerek voltam, akit ha megkérdeztek: „Mi leszel, ha nagy leszel?”, semmit sem tudott felelni. Mindig is szerettem rajzolni, énekelni, zongorázni is tanultam és színjátszókörbe jártam egészen az érettségiig, de ezeket mindig hobbiként fogtam fel. Sokszor felmerült, hogy a tanulás rovására mennek, viszont nem volt szívem abbahagyni egyiket sem. Húszéves koromra jöttem rá, hogy nélkülük nem tudom elképzelni az életem, hiszen ezek összesítve adják ki azt az alkotói teljességet, amire igazán vágyom. Addigra gyűjtöttem össze a bátorságom, hogy megpróbálkozzak valamilyen művészeti pályával. Úgy gondoltam, a bábszínészet olyasmi, amihez profi szinten lehet, sőt kell űzni az összes hobbimat egyszerre. Nem tévedtem nagyot. Azt hiszem találtam valamit, amiért igazán érdemes dolgozni.

Budapest Bábszínház

Az Andrássy úton áll az az intézmény, ahol a fővárosi gyerekek első színházi élményeiket szerzik. A Budapest Bábszínház - Állami Bábszínházként - 1949. október 8-án nyitotta meg kapuit. Első nézőink azóta gyermekeikkel, unokáikkal, sőt dédunokáikkal is jártak már előadásainkon. Bábozni ezerféleképpen lehet. 66 évad alatt játszottunk paraván mögé bújva kesztyűs és pálcás bábokkal, fekete bársonyba burkolózva, hogy a fénybe tartott figurák tökéletes illúziót teremtsenek. Mozgattunk marionettet felülről, árnyfigurát hátulról, bunraku bábot asztalon, és belebújtunk óriásbábokba is. Divatok jöttek-mentek, hagyományok születtek és merültek feledésbe, de egy dolog soha nem változott: az élettelen életre keltésének varázslata gyerekek és felnőttek számára, mert a báb nem korosztály, hanem műfaj.

Weboldal: www.budapest-babszinhaz.hu

Tovább

Lutz Gábor Miklós

forgalomfelügyeleti főmunkatárs - BKK

Pályakezdőként a helyközi személyszállításban szereztem forgalomirányítási, majd oktatói tapasztalatot, valamint közlekedésinformatikai fejlesztések koordinálásában is részt vettem. Felsőfokú tanulmányaimat Budapesten végeztem, munka mellett. Akkor tudatosult bennem, hogy a fővárosi közlekedés több, mint a kisföldalatti és a „négyeshatos” villamos ismerete. A BKV-hoz már közlekedésmérnökként érkeztem, ahol menetirányító diszpécserként tanultam a közösségi közlekedés szervezésének rejtelmeit. Munkámat 2012 májusától a BKK égisze alatt végzem. Mindennapjaimat a szakmában eltöltött mintegy 20 év alatt kialakult rendszerszemlélet határozza meg.

A BKK Forgalomfelügyelet Szakterület FUTÁR Központjában dolgozom, ahol a napi operatív feladatok közé tartozik a menetrend szerinti közlekedés fenntartása, a bekövetkezett zavarok kedvezőtlen hatásainak csökkentése, a járművek egyenletes közlekedésének biztosítása. Részt veszek a forgalomirányítási technológiák és szabályzatok kidolgozásában, a munkafolyamatok kialakításában, valamint véleményezési, előkészítési és előadói feladatokat is ellátok. Elkötelezett híve vagyok az ügyfélbarát technikai megoldások alkalmazásának. Fontosnak tartom a szervezői háttérmunka bemutatását, mely közelebb hozhatja az ügyfeleket a közszolgáltatást nyújtó vállalatokhoz.  

BKK - Budapesti Közlekedési Központ

A Budapesti Közlekedési Központ Budapest Főváros Önkormányzata tulajdonában lévő, Budapest közlekedéséért felelős mobilitásmenedzser, közlekedésszervező cég. Célja, hogy minden ügyfele számára egyenlő esélyt teremtsen, és korszerű szolgáltatásokat nyújtson, közlekedjen bár autóbusszal, trolibusszal, metróval, villamossal, hajóval, gépkocsival, kerékpárral vagy gyalog. A BKK irányítja az egységes fővárosi közösségi közlekedési hálózatot. Megrendeli az utasszállítási szolgáltatást, felügyeli azt, kidolgozza a járatok menetrendjét, jegyeket és bérleteket értékesít, ellenőrzi az utazási jogosultságot, utastájékoztatási feladatokat végez, menedzseli a fejlesztési munkálatokat. Karbantartja és korszerűsíti a közlekedési infrastruktúrát, parkolókat létesít és üzemeltet. Működteti a MOL Bubi közbringarendszert.

A BKK Forgalomfelügyelet munkatársainak napi operatív közlekedésszervezői feladatai közé tartozik a menetrend szerinti közlekedés fenntartása, a bekövetkezett zavarok hatásainak csökkentése, a járművek egyenletes közlekedésének biztosítása. Munkájukban nagy segítséget nyújt a FUTÁR (Forgalomirányítási és UtasTÁjékoztatási Rendszer), amelynek megjelenése a főváros közösségi közlekedésében és az utastájékoztatásban egyaránt minőségi változást eredményezett.

Weboldal: www.bkk.hu

Tovább

Puskás Tamás

igazgató, rendező - Centrál Színház

Ötgyerekes, szegény családba születtem, mérnök szülők második gyermekeként. Tízévesen SZOT üdülni Tóalmásra küldtek, ősz volt, köd és eső, magányos voltam és nyomorult. Óraközi szünetekben a parkban játszottunk. Láttam, amint munkások nikecellből kerítést, kaput faragnak és befestik úgy, hogy közelről is igazinak látszott. Aztán más emberek jöttek kamerával, hintó érkezett, belőle grófkisasszony libbent elő, lovon herceg kísérte, amelyet díszes felvonulás követett. Meséken nőttem fel, és íme, a mese megelevenedett. Valósággá vált az álom, és hús vér emberek léphettek be a világomba. Ez kell nekem: a valóság nyomorúságából egy lépéssel az álomba lépni át. Ez vezetett a film, a színház, a színészet felé.

Színész, aztán rendező, ma már színidirektor is. Zavarba ejtő, melyik is az én szakmám. Bár egymásból nőnek, nem ritka, hogy így alakul, mégis három jól elkülönülő szakma ez. Az elsőt nálam az álmodozás hozta, szerettem volna belépni a saját, hiányos életem helyett egy másik, teljesebb valóságba, és a színház, a film épp ezt kínálta. A rendező széles spektrumú foglalkozás, minden kell hozzá: műveltség, beleérző készség, lélektan, de leginkább annak az erős akarása, hogy én mondjam meg, hogyan legyen. A törzsfőnök, a falkavezér pozíciója ez. Ez már átvezet a színházigazgatóhoz, aki nagy realista, ismeri, érti a színházat kívülről-belülről, vezetésre termett, tud és mer is dönteni, vállalja, viseli tettei következményeit. Mivel „színház az egész világ”, és feladatunk „tükröt tartani”, boldogan végzem mindhármat.

Puskás Tamás színészként végzett a Színművészeti Főiskolán 1982-ben. Pályáját az éppen akkor megújuló Katona József Színházban kezdte, majd a Madách Színház csapatát erősítette. Számos filmben nyújtott emlékezetes alakítást, köztük a Szegény Dzsoni és Árnikában. Időközben elvégezte a színházrendező szakot is. 1992-ben az Egyetemi Színpad igazgatója lett. Színészként később elsősorban zenés szerepeket játszott, rendezőként a Madách Színház mellett vidéken dolgozott (Sopron, Kecskemét, Miskolc). Rendezései között egyaránt szerepeltek klasszikus darabok (Shakespeare, Dosztojevszkij, Ödön von Horváth művei) és kortárs művek, de még operett is. 2003-tól a Vidám Színpad igazgatója. Vezetése alatt a korábbi kabarészínházból népszerű és prosperáló színház lett, amely 2008-tól a Centrál Színház nevet viseli. Felesége, Básti Juli Kossuth-díjas színésznő, a Centrál Színház társulatának tagja. Két gyermekük van.

Centrál Színház

A Centrál Színház Budapest egyik legfiatalabb színháza, a város szívében. Célunk a színvonalas szórakoztatás, történeteket mesélünk az ember örök tragikus, vagy komikus küzdelméről. Közönségünk egyre nő, részben a nálunk játszó népszerű színészeknek, részben pedig izgalmas darabválasztásainknak köszönhetően. Egyedülálló módon itthon elsőként mutatunk be olyan kortárs előadásokat, amelyek hatalmas sikereket értek el a New York-i Broadway vagy a londoni West End színpadain. Az elmúlt években így kerültek színre a Jó emberek, a Ma este megbukunk, valamint A kutya különös esete az éjszakában című előadások.

Weboldal: www.centralszinhaz.hu

Tovább

Sámson László

hulladékkezelési igazgató - FKF

Középiskolai tanulmányaimat az Egressy Gábor Finommechanikai Szakközépiskolában végeztem mint irányítástechnikai műszerész. Érettségi után a Budapesti Hőerőmű Vállalathoz kerültem hőirányítástechnikai műszerészként, majd a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán villamosmérnöki végzettséget szereztem. 1998-ban megpályáztam a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű (FHHM) hőirányítástechnikai üzemvezetői állását, és azóta is itt dolgozom. 2002 és 2005 között új füstgáztisztító rendszert kapott az FHHM, amikor a munkám elismeréseként kineveztek igazgatóhelyettesnek, majd az akkori igazgató nyugdíjba vonulását követően én vehettem át a munkakörét. 2010-ben az FHHM igazgatói feladatai mellé a hulladékkezelés egyéb területei is hozzám kerültek. Gyermekkoromban, amikor a „kukás bácsi” megengedte, hogy az autón lévő kar meghúzásával beürítsem a szemetünket, nem gondoltam, hogy a hulladékból fogok megélni.

Mi egy hulladékkezelési igazgató feladata? Egy mondatban: a Budapesten begyűjtött 700 000 tonna hulladék szakszerű kezelése (hasznosítás, ártalmatlanítás). Kicsit részletesebben: a szelektíven begyűjtött hulladékok utóválogatása az igazgatóság dolgozóinak feladata. Veszélyes hulladékokat (elemek, akkumulátorok, elektronikai készülékek, olajok, stb.) az általunk üzemeltetett hulladékudvarok fogadják Budapesten. A kerti zöldhulladékból talajjavító komposztot készítünk. Azokat a hulladékokat, amelyeket nem tudunk anyagában hasznosítani, energetikailag hasznosítjuk (villamos-energia, távhő) a Hulladékhasznosító Műben. Az a hulladékmennyiség, amely „nem fér be” a Hulladékhasznosító Műbe, lerakásra kerül. A pusztazámori lerakóba beszállított hulladékot szakszerűen ártalmatlanítjuk, valamint kezeljük a keletkezett gázokat és vizeket is, hogy azok a környezetre minél kisebb hatást gyakoroljanak. A felsorolt tevékenységeket az igazgatóság 300 dolgozója végzi 22 telephelyen, több mint 50 milliárd forintot érő géppark segítségével.

Fővárosi Közterület-fenntartó Nonprofit Zrt.

Az FKF Nonprofit Zrt. alapításától kezdve felelős szerepet vállalt a hulladékgazdálkodás és a köztisztaság korszerű technológiáinak meghonosításában, alkalmazásában. Vezetőire és munkatársaira mindig is jellemző volt a legfrissebb technikai-műszaki innovációk és tudományos eredmények átvételének igénye, sőt sok esetben a különböző konstrukciók kialakításában maguk is szerepet vállaltak. Az FKF fő feladatai a kommunális és a szelektíven gyűjtött hulladék begyűjtése, a közutak és közterületek takarítása. A begyűjtött kommunális hulladék egy részét a legkorszerűbb technológiák alkalmazásával termikus úton energiatermelésre fordítják, másik része lerakóra kerül. A Társaság figyelmet fordít arra, hogy a hulladékszállítás, az újrahasznosítás és ártalmatlanítás a legmodernebb technológiával és környezetbarát módon történjen.

Weboldal: www.fkf.hu

Tovább

Czinege Szilvia

értékesítési és marketing igazgató - Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.

Szerelem első látásra. Talán így jellemezhetném azt az érzést, amikor 2010 november közepén először léptem be a Széchenyi fürdő kapuján. Ámuló szemekkel és nagy csodálattal jártam végig a fürdőket és a mai napig óriási büszkeséggel tölt el, hogy amikor egy külföldi delegációnak vagy újságírónak mutatom be a fürdőinket, ugyanezt a csodálatot látom az arcukon. De talán a legbüszkébb arra vagyok, hogy már mindhárom lányom kifejtette: ha megnőnek, azt szeretnék majd csinálni, amit én.

2010. november 15-től a BGYH Zrt. értékesítési és marketing igazgatójaként fő feladatom a Budapest, a fürdők fővárosaszlogen újbóli tartalommal való megtöltése. Célunk, hogy minél többen tudjanak arról, milyen kivételes helyzetben vannak a budapestiek, hiszen nincs még egy ilyen főváros a világon, ahol ennyi történelmi fürdő működne. Felemelő érzés, hogy egy olyan, közel 1000 fős csapat része lehetek, akik azért dolgoznak, hogy az emberek életébe nyugalmat, kikapcsolódást, felüdülést és nem utolsósorban gyógyulást hozzanak.

Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.

Budapest mintegy két évezrede a fürdőzni vágyók otthona. A fürdők a kezdetektől fogva kettős szerepet töltenek be. Egyfelől enyhülést nyújtanak a gyógyhatású ásványokkal telített vízbe merülő betegek számára, és testi bajaik kúrálásával lelküket is felüdítik. Másfelől a fürdők a régi idők óta a társadalmi érintkezés központjai is. E két szerep találkozása egyedülálló lehetőségeket nyújtott a fürdőkultúra felvirágzására. Budapesten a körülmények szerencsés találkozása már a római időkben lehetővé tette ezt a páratlan fejlődést. Évszázadokig látogatók tömegei keresték fel a fürdőket, belföldről és külföldről egyaránt. A fürdőturizmus az idegenforgalomban mindenkor az egyik legnagyobb részt foglalta el. Azért, hogy Budapest fürdővárosi rangját és vonzerejét megtartsa, sőt tovább növelje, szükséges a gyógyvizek adottságainak igényes hasznosítása, a kellemes és egészséges időtöltés elősegítésére. Büszkék lehetünk fürdőinkre, mert múltunk nélkülözhetetlen alapelemei, és a mai követelményeknek is megfelelnek. A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. által üzemeltetett fürdőkben számos gyógy- és wellness szolgáltatás várja a gyógyulni vagy felfrissülni vágyó vendégeket. A folyamatos szolgáltatásfejlesztéseknek köszönhetően a Széchenyi, a Szt. Gellért, a Szt. Lukács és a Rudas Gyógyfürdő is elnyerte a Magyar Termék Nagydíjat.

Weboldal: www.budapestgyogyfurdoi.hu

Tovább

Hanga Zoltán

szóvivő – Fővárosi Állat- és Növénykert

Okleveles agrármérnök, állattenyésztő üzemmérnök, kulturális menedzser. Az állatszeretetet, az állatok iránti érdeklődést családi örökségként hozta magával. Már általános iskolásként "bérletes gyerek" volt az Állatkertben, aki szinte minden szabadidejét ott töltötte, és ez a későbbiekben a pályaválasztását is meghatározta. 1990 óta vesz részt az intézmény munkájában, 1997-ben lett az Állatkert főállású dolgozója. Pályáját az intézményben állatgondozóként kezdte, majd szakmai referensként, 2004 óta pedig szóvivőként tevékenykedik. A szóvivői munka mellett ismeretterjesztéssel és oktatással, illetve kutató munkával is foglalkozik, számos könyve és cikke jelent meg.

A Fővárosi Állat- és Növénykertben negyvennél is több különféle munkakör létezik. Ezek közül azonban a fiatalok érdeklődését leginkább az állatgondozók, illetve az állatkerti állatorvosok munkája kelti fel. Állatok beszerzésével, szállításával, elhelyezésével és gondozásával, takarmányozásával és gyógyászatával is foglalkoznak. A szakma szépségéhez tartozik, hogy az egzotikus állatok és a velük foglalkozó emberek közötti kapcsolat speciális, de az állatkerti munka nehéz, embert próbáló, nagy felkészültséget és szakértelmet kívánó feladat, amelyre a legtöbb állatkerti munkatárs nem egyszerű munkaként, hanem hivatásként tekint.

Fővárosi Állat- és Növénykert

A Fővárosi Állat- és Növénykert az ország leglátogatottabb közművelődési intézménye: évente több mint egymillió látogató keresi fel. Kilencszáz állat- és kétezer növényfajból álló élő gyűjteményének gazdagságát tekintve, illetve a kertben zajló természetvédelmi, közművelődési és egyéb szakmai tevékenység színvonala alapján is az európai élvonalba tartozik. Egyúttal a világ egyik legrégebbi állatkertje, hiszen másfél évszázada, 1866. augusztus 9-én nyitotta meg kapuit. Gazdag gyűjteményén és változatos programkínálatán kívül különleges érdekessége a 20. század első éveinek hangulatát felidéző épített környezet, amely műemléki oltalom alatt áll. A kertben az elmúlt években jelentős fejlesztésekre került sor, a közelmúltban pedig - története során először - területe is gyarapodott. A Budapest Főváros Önkormányzata által fenntartott intézmény Budapest XIV. kerületében, a Városligetben található.

Weboldal: www.zoobudapest.com

Tovább

Biró Borbála

zöldfelület-fejlesztési osztályvezető, dendrológus - FŐKERT

2000-ben végzett a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen kertészmérnökként. 2008-ban a Budapesti Corvinus Egyetemen mérnök-közgazdász diplomát szerzett. 2000 óta dolgozik a FŐKERT Nonprofit Zrt-nél. Négy éven át a Margitsziget parkfenntartását irányította üzemvezetőként. 2009-től szakmai kontroller és dendrológus, 2012-től zöldfelület-fenntartási, majd 2013 óta zöldfelület-fejlesztési osztályvezető.

Szakterülete dendrológusként minden, növényekkel kapcsolatos szakmai feladat. Vezetése alá tartozik a FŐKERT termesztőtelepe. Feladatai közül kiemelkedő a növényültetési tervek összeállítása, a növények beszerzése, a telepítésekkel kapcsolatos munkák koordinációja, a közterületi növényállomány fenntartására vonatkozó iránymutatás. Mint a Zöldfelület-fejlesztési Igazgatóság munkatársa, zöldfelületekre vonatkozó fejlesztési koncepciók, tervek, stratégiák kidolgozásában, valamint K+F projektekben vesz részt. A cég szakmai megjelenésében alapvető munkája van, számos előadást tart, rendezvények szervezésében vesz részt, szakmai anyagokat ír. Munkáját a társaságon belül az egyik leghálásabb feladatnak érzi. A szakma szép oldalával találkozik. Olyan munkákhoz teheti hozzá tudását, képességeit, amellyel a parklátogatók és a szakemberek visszajelzései alapján látványos sikereket ér el a FŐKERT.

„A növényekhez való kötődésem a környezetem számára igen korán kiderült. Egy napon anyukámat így fogadták az óvónők: A gyerek kertész lesz, meglátja Anyuka! Több órán át boncolt egy százszorszépet!”

FŐKERT Nonprofit Zrt.

A Fővárosi Kertészet 1867. évi alapítása óta áll a főváros szolgálatában. A Budapesti Városigazgatóság Holding Zrt. tagjaként üzemel, amely 100%-ban Budapest Főváros Önkormányzata tulajdonában áll. A FŐKERT fő tevékenysége a Fővárosi Főpolgármesteri Hivatal megbízásából, a BVH Zrt. felügyelete alatt a parkfenntartási szolgáltatás. A társaság Budapest területén évente mintegy 6 millió m2 kiemelt zöldterületen, 338 helyszínen végez zöldterületi fejlesztési és fenntartási tevékenységet. Gondozása alá tartozik 32 000 db fasori fa és ~ 100 000 db parkfa. A parki növények ápolásán túl a FŐKERT gondoskodik a játszóterek, sportterek fenntartásáról, a szökőkutak, ivókutak folyamatos karbantartásáról. A kiemelt zöldterületek fenntartása mellett feladata a fő- és tömegközlekedési utak melletti zöldsávok, valamint a Főváros tulajdonában lévő ingatlanok kaszálása is. A Fővárosi Önkormányzat kezelésébe tartozó természetvédelmi (8,7 M m2) és erdőterületek (1,3 M m2) gondozását is a FŐKERT végzi.

A FŐKERT Nonprofit Zrt. saját komposzttelepén dolgozza fel a fővárosi zöldfelületekről bekerülő zöldhulladékot, és saját termesztőtelepén állítja elő a közterületre kerülő egy- és kétnyári virágokat, az évelők, cserjék egy részét.

Weboldal: www.fokert.hu

Tovább

Báthori Adél

gyógypedagógiai tanár - Vakok Iskolája

1985-ben tanítóképző főiskolai oklevéllel kezdtem a munkámat jelenlegi munkahelyemen mint nevelőtanár. 1989-ben megszereztem a gyógypedagógiai végzettséget, és az alsó tagozaton taníthattam. 1995-től az általános iskolában ép értelmű tanulókat oktattam, neveltem. 2001-től a speciális szakiskola oktató tanára vagyok. 2003-ban szakvizsgázott gyógypedagógusi diplomát szereztem szakértőként. 2015-ben az Oktatási Hivatal szervezésében elvégeztem a „Tanfelügyeleti szakértők felkészítése a pedagógiai szakmai ellenőrzésre” és a „Szakértők felkészítése a pedagógusminősítésre” továbbképzéseket, valamint a mesterpedagógus fokozat elérésére irányuló minősítési eljáráson is eredményesen megfeleltem.

Vakok Iskolája

A többcélú, országos beiskolázású, komplex oktatási intézményben az óvodától a szakiskoláig, súlyos fokban látássérült, ép értelmű, tanulásban akadályozott és halmozottan sérült gyermekeket és fiatalokat oktatnak és nevelnek. Az óvoda három évfolyama után az általános iskola kilenc évfolyamot foglal magába. Az első osztályt két évre tervezték, ugyanis a Braille betűtanítás időigényesebb, mint a látóké. A speciális szakiskolában a 9. osztály elvégzése után három szakma közül választhatnak tanulóink. Három évfolyamosak a szőnyegszövő, kosárfonó, fonottbútor készítő és fazekas szakképesítések, a számítógépes adatrögzítő képzés két éves.

Az intézmény az elmúlt harminc évben hatalmas átalakításokon ment keresztül. Felszereltsége korszerű igényeket is kielégít. A gyermekotthonban kétágyas szobákban tudjuk elhelyezni az állami gondoskodásban részesülőket. Tanuszodával, jól felszerelt torna- és gyógytestnevelés termekkel, tankonyhákkal rendelkezünk. Minden tanulót el tudunk látni számítógéppel, és internet kapcsolattal. A számítógépes adatrögzítő rész-szakképesítés oktatásához is minden hardveres és szoftveres eszközzel rendelkezünk.

1987-ben jött létre a „Szól a szív…” Alapítvány azzal a céllal, hogy segítse az intézményi feltételek javítását és a tanulók társadalmi beilleszkedését. Kiemelt sikerekkel büszkélkedhet a Vak Diákok Sportegyesülete, amely nemzetközi versenyeken is komoly sikereket ér el. Jól működő kapcsolatot ápolunk Európa számos országával, de a tengerentúlon is vannak kapcsolataink. A tűzoltók is tőlünk tanulnak rossz látási körülmények között tájékozódni. Szívélyes szakmai kapcsolatot ápolunk az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai főiskolai karral és más gyógypedagógiai intézményekkel, még a határokon túl is.

Weboldal: www.vakisk.hu

Tovább