Kedden a BKK ellenőrei nemcsak nem büntették meg azokat, akik érvényes jegy vagy bérlet nélkül utaztak, de még BKK logóval díszített matricát is kaphattak ők is, miként az összes utas. A példátlan kezdeményezésnek kedvező fogadtatása volt, tapasztalatunk szerint az utasok főleg mosollyal jutalmazták a gesztust.
Júliusban lesz ötvenöt éve, hogy több éves próbát követően, a BKV összes járatán bevezették a kalauz nélküli közlekedést, ami a fővárosi közösségi közlekedés addig eltelt száz évének egyik legnagyobb hatású reformja volt, és amelyhez az is hozzátartozott, hogy 1966-ban, a bevezetés első lépéseként megújultak és könnyebben áttekinthetővé váltak a jegy- és a bérletfajták. Az intézkedés hátterében azonban nemcsak efféle egyszerűsítés állt; ekkoriban már jelentős hiány volt kalauzokból, s őket váltották a jegyeket szúrópróbaszerűen vizsgáló ellenőrök, akik bármely járaton felbukkanhattak.
Büntető expedíció
Azt nem tudni, hogy az 1960-as évek végén hány kalauzt képeztek át, ám az bizonyos, hogy alig pár év alatt a budapesti közösségi közlekedésben a „BKV-ellenőr” már-már szimbolikus alakká vált, de nem éppen pozitív előjellel. Ennek az lehetett az oka, hogy az utasok sem azokban az években, sem a rendszerváltás idején, de még Antal Nimród 2003-as filmje, az ellenőrökről szóló Kontroll bemutatója után sem azt tekintették az ellenőrök fő feladatának, hogy a jegyeket ellenőrzik, hanem azt, hogy büntetnek.
Nehéz lenne megmondani, hogy ez mennyiben változott az elmúlt időkben, az viszont a BKK legutóbbi, reprezentatív felméréséből világosan kitűnik, hogy az utasok szerint „egyre nagyobb ciki a bliccelés”, amiből az is következhet, hogy nagyobb lett az empátia az ellenőrökkel. A társaság ezer embert kérdezett meg, és ennek alapján az derült ki, hogy ma az utasok 91 százaléka érvényes jeggyel vagy bérlettel utazik, és tízből heten úgy gondolják, hogy a közösségi közlekedés ára arányos a szolgáltatás minőségével.
Egyetlen bliccelő
Május 11-én volt a közlekedési kultúra napja, a BKK pedig bliccelés elleni kampányának részeként ehhez a naphoz kötötte legújabb akcióját, és május 14-én – kedden – olyasmi történt, ami a kalauz nélküli közlekedés 55 éve során egyszer sem: a BKK ellenőrei elkérték ugyan a jegyeket és a bérleteket, de a pótdíjazás elmaradt; csak felhívták a figyelmet arra, ami a BKK hetek óta zajló kampányának is a jelmondata: közös érdekünk, hogy mindenki fizessen a közlekedésért. Az akció célja voltaképp az volt, hogy az ellenőrök ezt az üzenetet stresszmentes szituációban közöljék a bliccelőkkel, akik – a többi utassal együtt – BKK logóval díszített matricát vagy kitűzőt is kaptak.
Kedd délelőtt mi is részt vehettünk egy ilyen ellenőrzésen. Két tapasztalt ellenőrrel, Ferenccel és Hajnalkával villamosoztunk a Deák térről a Szent Gellért térig, majd vissza az Astoriához, onnan pedig metróval a Puskás Ferenc Stadionig, ám a valóság – legalábbis ezeken a járatokon, és ebben az időpontban – rácáfolt a statisztikára. Több mint száz ember közül mindössze egy volt, aki bliccelni próbált, illetve ketten leugrottak a villamosról meglátva az ellenőröket. Menet közben Ferenctől megtudhattuk, hogy az ellenőrök minden nap az aktuális beosztás szerint végzik a dolgukat: vannak, akik egy járat teljes vonalán teljesítenek szolgálatot, mások csak bizonyos szakaszokon – négy-öt megállóra fókuszálva. Ketten vagy hárman. Nincs fix útvonal, már csak azért sem, mert vannak olyan vonalak, ahová az ellenőrök kevésbé szívesen mennek, ezért vetésforgóban minden kolléga kiveszi a részét a problémásabb vonalak ellenőrzéséből. A „napi koreográfia” egyébként az, hogy csak akkor szállnak le a járműről, ha az összes utast ellenőrizték. Utána a megállóban bevárják a következő buszt vagy villamost. Noha csak a járműveken kell „gyalogolni”, az ellenőrzést végzőknek is összejön a tízezer lépés egy nyolcórás műszak alatt, de mint mondják, ez sokkal jobb, mint amikor a metróbejáratoknál, állva kell dolgozni.
Bátrabb külföldiek
Ferenc harmincegy éve, Hajnalka húsz éve ellenőr. Minden jel arra utal, hogy hivatásuknak tekintik munkájukat, amit elsősorban azért szeretnek, mert így állandó mozgásban vannak és emberekkel foglalkozhatnak. Fontos az is, hogy jó a stressztűrő képességük, nem félnek, és tudják kezelni a zűrös helyzeteket. Persze nagyritkán eldurvulhatnak a dolgok, de sokat elárul, hogy Ferencet több mint harminc éves pályafutása során csak egyszer ütötte meg valaki. Mindketten mentorok is, vagyis azok közé tartoznak, akik az új munkatársakat betanítják. Mert a tapasztalatok megismerése mellett is van mit tanulni. Amíg régen az ellenőrök felszerelése a karszalagból, golyóstollból, csekkekből és jegyzetfüzetből állt, ma olyan mobiltelefonos applikációval kell dolgozniuk, amelyben szó szerint mindent fel lehet és fel is kell jegyezni. A menüpontok között olyanok is vannak, mint a „várakozás kollégára” vagy az „egészségügyi szünet”, de olyanok is mint a „riasztás” és az „elhúzódó intézkedés”. De sok egyéb mellett az applikáció arra is képes, hogy a pótdíjazáshoz szükséges adatokat elektronikusan olvassa ki a bliccelő utas személyazonosító igazolványából.
Ma a BKK-nál 180 jegyellenőr és 270 metróbeléptetést végző utaskoordinátor alkotja a teljes állományt, akik a hét hét napján, több műszakban végzik a feladatukat. A már említett felmérés alapján a bliccelés hátterében sietség és az időhiány áll. Persze Ferenc tapasztalatai szerint kifogásokból bőséggel akad; a legtöbben a jegyvásárlási lehetőség hiányával próbálnak hatni az ellenőrre, aki viszont semmiféle kifogást nem fogadhat el. És persze az sem szabályos (vagyis pótdíj jár érte), ha valaki a karszalagos BKK-dolgozó láttán érvényesíti a jegyét. Hajnalka szerint az utóbbi években a külföldiek lettek „bátrabbak”. A leggyakoribb és legrégebbi kifogásuk az szokott lenni, hogy nem tudták, hogy a járműveken érvényesíteni kell a jegyet. De mostanában kifejezetten külföldiek alkalmazzák azt a trükköt is, hogy telefonjukkal lefényképezik a jármű ajtajánál lévő QR-kódot, és ha meglátják az ellenőrt csak érvényesítik e-jegyüket egy másik telefonnal a fotóhoz illesztve.
Lehetőségek
A BKK tájékoztatása szerint az ellenőrök napi átlagban 600-700 pótdíjeseményt rögzítenek, és a társaság több olyan szolgáltatást is bevezetett, amelyekkel hatékonyabbá teszi, de akár gyorsíthatja is a pótdíjazással járó ügyintézést. Többek között lehetőséget biztosítanak arra, hogy a bliccelésen ért utas az ellenőrnél bankkártyával fizesse ki a helyszíni büntetést; a pótdíjazás napján történő bérletvásárlás esetén 2 munkanapon át kedvezményes pótdíj megfizetését is lehetővé teszik; bevezették a pótdíj-fizetés lehetőségét elektronikus úton is; e-mailt küldenek a tartozásról, ezzel hívva fel a figyelmet a befizetési határidőre. Ez utóbbi azért lehet különösen hasznos, mert a 2023-as adatok szerint akadt olyan bliccelő több mint kétmillió forintos pótdíjbefizetésre kényszerült.
Kiemelt kép: Nyirő Simon/BKK