Jövő héten tárgyalja a Fővárosi Közgyűlés azt a jogszabály-tervezetet, melynek révén Szálasi özvegyének neonáci emlékhellyé vált sírhelyét a Budapesti Közművek letakarhatja. Ha a készíttetője nem távolítja el a nyilas vezető képét és a nyilaskeresztre hajazó szimbólumot a sírkőről, a főváros maga váltja meg a sírhelyet, és eltávolítja róla a követ.
– A jogi megoldás lehet csak a tartós megoldás – mondta Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes az Énbudapestem.hu-nak a neonáci emlékhellyé vált síremlék-ügyében, melyet Szálasi özvegyének emeltek a Farkasréti temetőben. Lapunknak elmondta: a Fővárosi Közgyűlés a jövő heti ülésén tárgyalja azt a jogszabálytervezetet, mely lehetővé teszi, hogy a temetői törvénnyel ellentétes sírfeliratot vagy szimbólumot a Budapesti Közművek letakarhatja, végső soron ilyen esetben a sírhasználati szerződést felmondhatja.
Mint ismert: a Mérce egy olvasói bejelentés kapcsán vette észre, hogy Lutz Gizellának, a nyilas vezető feleségének sírhelyén egy nyilaskeresztre hajazó szimbólum és a „Szálasi emlékére” felirat és a nyilasterror irányítójának fényképe jelent meg. A lap szerint az izraelita temető mellett pár száz méterre fekvő sírt egy újfasiszta aktivista válthatta meg a bérleti díj lejárta után és ő intézhette a sírkövön az átalakításokat. Az ügy napvilágra kerülése után Szálasi Ferenc unokaöccsei eljuttattak egy közleményt a Népszavához, melyben követelték a nyilaskereszt és a háborús bűnös politikus fotójának eltávolítását. A DK ifjúsági szervezete közben fekete festékkel fújta le a sírfeliratot és Szálasi fotóját. 
Kiss Ambrus szerint az átalakítások terveit annak idején nem mutatták be a temetkezési intézetnek, a munkálatokra nem volt engedélyük. Ezért Karácsony Gergely főpolgármester felkérte a Budapesti Közműveket, hogy a „temetési hely felett rendelkezési jogot gyakorlót [vagyis a sírhely megváltóját] hívja fel a jogszabálysértő felirat eltávolítására, ennek eredménytelensége esetén pedig a törvényes jogkövetkezményeket alkalmazza.” Ez lényegében azt jelenti, hogy ha az illető harminc napon belül, vagyis március végéig nem távolítja el a sírkövet, akkor megvonják tőle a sírhely feletti rendelkezési jogot.
Nem engedjük, hogy neonáci emlékhely legyen a temetőben, a jogszabálysértő felirat eltávolítására szabott határidő lejárta után a főváros maga váltja meg a sírhelyet és eltávolítja róla a sírkövet
- tette hozzá Kiss Ambrus.
Lutz Gizella Franciska 1906. október 21-én született Lutz Ferenc géplakatos mester és Köhler Katalin gyermekeként Budapest IX. kerületében (bár sok írás a ma is ismert Lutz néven hivatkozik rá, ő maga mindig cz-vel használta a nevét). Hetedik gyerekként született a családba, de miután négy testvére korán meghalt, szülei viszonylagos jómódban nevelték. A soroksári úti elemi iskolában, majd a Teleki Blanka Felsőkereskedelmi Középiskolában végezte tanulmányait. Tanulhatott zongorázni, francia és német nyelvleckéket vett. Bátyjától még egy Peugeot márkájú autót is kapott, vezetni is megtanult.
1927-ben a folyamőrségnél szolgáló sógora magával vitte egy misére, amit ugyan lekéstek, de az utána rendezett fogadáson ismerkedett meg Szálasi Ferenccel. Hamar eljegyezték egymást, de még további 18 évig nem kötöttek házasságot.
A jegyben járás hosszú időszaka alatt Lutz zongoratanításból és szülei támogatásából élt, akik továbbra is óvni és támogatni próbálták őt.
Lutz közvetlenül nem politizált (Szálasi államfői kinevezésekor sem volt jelen). Bár a hungarista ideológiával egyetértett, mozgalmi tevékenysége kimerült abban, hogy a nyilas vezetők feleségei számára teadélutánokat szervezett.
A második világháború vége felé, a front közeledtével, a nyilas kormányhoz hasonlóan Szálasival elhagyták az országot. Salzburg mellett össze is házasodtak, Adolf Hitler és Eva Braun esküvője napján. 6 nappal később Szálasi amerikai hadifogságba esett és 1946. március 12-én felakasztották. Lutz Gizellát 1945. július 3-án letartóztatták és kiadták Magyarországnak, ahol 12 év börtönre ítélték, 1956-ban szabadult. Szabadulása után takarítónőként dolgozott, kötött és varrt, emellett bátyja támogatta az Egyesült Államokból, az állambiztonság pedig itthon megfigyelte.
1992-ben szerepelt Almási Tamás Ítéletlenül című dokumentumfilmjében, amiben a fogolytársaival együtt börtönéveire emlékezett. A forgatás után nem sokkal hunyt el, a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.