Az 1900-as évekre drasztikusan megváltozó nagyvárosi életkörülményeknek egyre kevésbé feleltek meg a régi minták – nemcsak a hétköznapi élet területén, de a művészetben is újdonságra éhezett a közönség. Az ezernyi néven ismertté váló szecesszió vagy Art Nouveau már inkább mozgalom volt, semmint egyszerű stílusirányzat. Az iparművészet területéről indult ki, de pár év alatt meghódította a világot, és az élet minden területét. Íme, a tíz legszebb Budapesti középület.
1. Földtani Intézet
A Stefánia út éke a kékes színben csillogó tündérpalota, amely Magyarország legrégebb óta működő tudományos kutatóintézetének ad otthont. Lechner Ödönt – nem alaptalanul – a magyar szecessziós építészet megteremtőjének tartjuk.
Első, nagy visszahangot kiváltott és talán még közmegbotránkozást is keltő épülete az Iparművészeti Múzeum volt, melyet Pártos Gyulával közösen tervezett „Keletre magyar” jeligével. Már ezen az épületet jól látszott, hogy Lechner inspirációs forrásai a magyar népművészet formakincse, és a keleti, főként perzsa minták – ezek felhasználásával, és a kortárs építészet magasfokú ismeretével egy itthon még soha nem látott, egészen egyedülálló stílust hozott létre.
Minden épületének különleges ízt ad az az egyediség is, amivel a benne található funkciókat látványosan megjeleneti az építészeti elemekkel, és egy szinte „olvasható” épületet hoz létre.
A Stefánia úton álló Földtani Intézet épülete 1896 és 1899 között készült el. A Zsolnay kerámiás díszítésben itt is érdekesen keverednek a népművészeti, cifraszűrt idéző minták, és a különböző földtörténeti korokból származó leletek lenyomatai, mint a csigaházak. Ezekhez Lechner az ihletet az első igazgató publikációit olvasgatva szerezte – a városi legenda szerint a geológusok néha elviccelődnek a gondolattal, hogy milyen lett volna az épület dekorációja, ha történetesen egy kicsit nagyobb testű őslényekről, például dinoszauruszokról szóló publikáció akadt volna Lechner kezébe.
Az épület ragyogó része még a kékes tetőzete is, a két, sötétebb és világosabb árnyalat a tengert és az eget szimbolizálja, a geológusok teljes kutatási területét.
2. Fővárosi Állat- és Növénykert
A Városliget melletti, több hektáros természetvédelmi terület egyben Magyarország legrégebbi és a legnagyobb gyűjteménnyel rendelkező állatkertje is. A területén számos különleges szecessziós remek található, ezek mind műemléki védettséget is élveznek.
Az ikonikus elefántos, Zsolnayval is gazdagon díszített főkaput és az Elefántházat az egész korabeli építkezést irányító Neuschloss Kornél építész tervezte, külön honorárium nélkül. Az építész a korabeli nevén Vastagbőrűek házát az állatok származási helyére emlékezve indiai és afrikai ihletésű mintákkal dekorálta a kupolák mázas csempéin. A távolról is jól kivehető “minaret” tornyát az első világháború alatt elbontották – lévén, hogy az akkor szövetséges Törökország nehezményezte, hogy egy állatkerti építmény ennyire megidézi az iszlám szakrális építészetét.
De az építészek között feltűnnek más nagy nevek is – Kós Károly és Zrumeczky Dezső ma is álló épületei a struccház, bivalyház, második zsiráfház. Az építészpáros korábban éppen a kalotaszegi népi építészetet tanulmányozta, így ennek hatása itt is érződik, a főváros szívében izgalmasan hatnak a „fatornyos” megoldások.
3. Gellért Fürdő
A korábbi sáros fürdő helyén építendő szálló és gyógyfürdő igazi nagyvilági hangulatot adott a Lágymányos környékének, és nagyban hozzájárult, hogy a korábbi mocsaras terület látványos fejlődésnek induljon.
A szecessziós Gellért szálló Sebestyén Artúr, Hegedűs Ármin és Sterk Izidor tervei alapján 1911-1918 között épült fel, és a mai napig meghatározza a hegy lábánál elterülő tér hangulatát. A káprázatos fürdőrész a kék minden árnyalatában játszó Zsolnay-csempékkel, színes üvegablakokkal, és díszes mozaikokkal egyaránt gazdagon díszített.
Az angolszász világban az 1880-as években induló kézműves „forradalom”, az Arts and Crafts mozgalom az egyre erőteljesebb ipari forradalommal igyekezett szembeszállni, és az eltűnő kézművesség feltámasztását tűzte zászlajára. Igazi sikerük nem a termelési mechanizmusok megváltoztatásában volt, hanem egy újfajta szemléletet sikerült meghonosítaniuk, ezzel az iparművészet felértékelődött.
Ebből a folyamatból született részben a szecesszió – az új stílusra jellemző volt, hogy az összművészeti törekvése mellett erős lokális gyökerekkel rendelkezett, és a századfordulón szorosan összefonódott sok kisebb-nagyobb nemzet és népcsoport identitáskeresésével és a nacionalizmussal is. Magyarországon is egyszerre vált a nagypolgári, városi stílussá, a zsidó értelmiség identitásteremtő kapocsává, gyakran magyaros népművészeti elemekkel tarkítva.
4. Gresham Palota
A Lánchíd pesti hídfőjénél magasodó épület eredetileg a londoni The Gresham biztosítótársaság budapesti székházaként készült el, egyszerre ötletes reklámfogásként és reprezentációként a leendő ügyfelek számára is, hogy lám, milyen tehetős a cég, nyugodtan megbízhatnak benne.
A biztosítótársaság névadója az a Sir Thomas Gresham volt, aki 1566-ban megalapította a londoni tőzsdét – és ha egy pillanatra felnézünk, láthatjuk is, ahogy kőbe faragott mása szigorúan szemléli a homlokzatról az alatta tovasuhanó budapesti mindennapokat.
A Vágó József – Quittner Zsigmond tervei alapján 1907-ben átadott épület messze ragyog aranyozott homlokzati díszeivel, de a korabeli mesterek közül is a legjobbakkal dolgoztak, Róth Miksa színes üvegablakai és Jungfer Gyula kovácsoltvas remekei is nagyban emelték az épület nívóját.
A 2000-es évekre igencsak kritikus állapotba került tömböt 2004-ben renoválták, utána a mint a 179 szobás luxusszálloda – Four Seasons Gresham Palace Hotel néven nyílt meg.
5. Hungária fürdő
Mára már csak az egykori pompás szecessziós fürdő homlokzata és földszinti csarnoka maradt meg, és a felújítása óta hotelként üzemel, de egykor Pest egyik legnagyobb fürdőkomplexuma terült el itt. Az ásványi sókban gazdag hideg vizű forrásra az 1820-as években bukkantak – és a kor követelményeinek megfelelően eleinte, mint kádfürdő működött, lévén nem volt minden lakásban fürdőszoba – sőt, ez inkább csak a felsőbb osztályok kiváltsága volt.
Az Ágoston Emil tervezte 1909-es átalakítás után bővítették egy úszóversenyek lebonyolítására is alkalmas, oszlopos úszócsarnokkal, melynek mozgatható üvegkupolája igazi szenzáció volt – jó időben a szabad ég alatt élvezhették a vendégek a fürdőzést. A felújított homlokzaton érdemes megcsodálni a színpompás irizáló Zsolnay-betűs feliratot, amely a korszak jellemző tipográfiai stílusát is jól bemutatja.
2. rész