Sok az autó, vagy kevés a sáv?

Van-e megoldás a város egyik legtöbbeket foglalkoztató kérdésére?

„Déli egy óra. Lépésben vánszorog a gépkocsisor a Nagykörúton.
— Igen… A nagyvárosnak ez az átka… — legyint lemondóan a gépkocsi-vezető. Döcögünk, meg-megállunk — túl sok az autó, nem erre szabták az utcákat: belátjuk.”

A fenti szövegrészlet majdnem ötven éve, 1973-ban jelent meg a Magyar Hírlapban, alig 15 évvel azután, hogy Budapesten elkezdődött az autós forgalom robbanásszerű növekedése. A város azóta sok tekintetben átalakult, de a tételmondat ma is érvényes: túl sok az autó, nem erre szabták az utcákat.  Kovács Tamás írása.

Izabella utca. Máshogy is lehetne. (fotó: BVA/Soós Bertalan)

Hogy mi történik, ha megoldásként az utcákat szabják át, láttuk: az autóforgalom újra, meg újra elözönli. Példa erre a Rákóczi út, ahol a villamosközlekedés felszámolása után irányonként plusz sávot kaptak az autók. 

1961, Astoria. (Fortepan/BFL)

A dugó hamarosan csak nagyobb lett, az út pedig még élhetetlenebb: szépen lassan eltűntek a gyalogosok, tönkrementek a boltok, elszürkültek a házak. A lakók közül sokan elköltöztek, esett a lakások értéke, és ma már azt is pontosan tudni lehet, hogy a nagy forgalomból származó zaj- és légszennyezés az ott élők egészségét is károsítja.

1985, Váci utca (Fortepan/Makovecz Benjámin)

Ezzel párhuzamosan a világ szinte összes nagyvárosa hasonló problémákkal küzdött, és a küzdelem sokszor reménytelennek bizonyult. Miközben igyekeztek kiszolgálni az autós közlekedési igényeit, a városmagok élhetetlenné váltak, körülöttük széles, átjárhatatlan utak jöttek létre, az agglomerációban pedig autós közlekedésre tervezett övezetek nőttek ki a földből.

A több sáv, több belvárosi parkolóhely építése olyan tévút, ami tönkreteszi a városokat. Mára viszont felnőtt egy generáció, melynek szinte természetes, hogy gyalogosként alá van rendelve az autóknak, hogy az utcákban, amiknek elvileg minden városlakó életét egyformán szolgálni kéne, csak a fal mellé lapulva, egy szűk járdán lehet osonni.

„Ha több sávot nem lehet teremteni, akkor bizonyára a közlekedés összetételével kell kezdeni valamit” – mondták és mondják egyre többen Amerikától Ázsiáig, Barcelonától Koppenhágáig.

1965, Váci utca, ideiglenesen lezárva. (Fortepan / Budapest Főváros Levéltára)

Az út kezdete mindenhol nehéz: Nem könnyű megemészteni a gondolatot, miért kéne kevesebb teret adni az autóval való közlekedésnek, miközben láthatóan az éppen rendelkezésre álló hely is kevés. Pedig kevesen vannak, akik szívesebben sétálnak, laknának egy négy-hat sávos forgalmas út mellett, mint egy csendesebb, lassabb forgalmú helyen.

A Magyar Hírlapból származó idézetben feltűnik egy ma is népszerű toposz: „A nagyvárosnak ez az átka”. Eszerint el kell fogadni bizonyos utak élhetetlenségét, a mindennapok részének kell tekinteni a dugót, és gyalogosként kerülni kell bizonyos helyeket.

Egyre több város példája mutatja szerencsére, hogy ez tévedés, egy Budapesthez hasonló nagyváros működéséhez nincs szükség belvárosi autópályákra, hatalmas belvárosi parkolókra; hogy van megoldás a kétszer két sávban araszoló forgalomra. És ez a megoldás nem is fájdalmas. 

Ha végignézünk azokon a budapesti helyeken, ahol az elmúlt évtizedekben a felújítások, átalakítások során nem azt tartották szem előtt, hogy több teret biztosítsanak az autóknak, kivétel nélkül azt látjuk, hogy a dugók nem lettek nagyobbak (sőt!), viszont a városi élet aktívabb lett: új helyek nyíltak, teraszok jöttek létre, többen sétálnak. 

Régi Posta utca. Ma már szinte elképzelni se tudjuk, hogy itt egykor autók jártak. (fotó: BVA/Soós Bertalan)

Forgalomcsillapított Kecskeméti utca, lezárt Váci utca. Betemetett aluljáró a Ferenciek terén, autók nélküli Kossuth tér, egyirányú Nagymező utca, kevesebb sáv a Károly körúton. 

Autó, fa, villamos, kerékpár, járda, terasz: mindenki elfér a Károly körúton. (Fotó: Farkas András)

Ez a változás pedig mindenkinek a javát szolgálja, aki Budapesten él, vagy ide látogat. Függetlenül attól, hogy inkább autóval, biciklivel, tömegközlekedéssel, vagy gyalog mozog szívesen a városban.

Borítókép: 1983, Kossuth Lajos utca (Fortepan/Magyar Rendőr)

Kapcsolódó cikkek