Élet a belvárosban: Ki kell lépni az ördögi körből

1990 óta a belső kerületek elvesztették lakosságuk egyharmadát: több mint százezer ember költözött ki a külvárosba vagy az agglomerációba.

Hogy miért költöztek ki ennyien? Mert ők nem ilyen városban szeretnének élni. Érthető, hiszen Budapest élhetőségen sok dolog ront:

  • minden évben közel négyezer közlekedési baleset történik, amelyek közül szinte minden hétre jut egy halálos kimenetelű,
  • az autóval közlekedők egy egész hetet vesztegetnek el a dugóban állva, és
  • 91 napon lépi át az egészségügyi határértéket a szállópor koncentrációja még Budán is (Széna tér).
  • Egy budapesti lakosra átlagosan 53 négyzetméter zöldfelület jut, a belvárosi kerületekben élőkre csak 1-4 négyzetméter közhasználatú zöldterület. Ez jóval elmarad az ajánlott 9 m2/lakos értéktől.
  • A belső kerületek lakói ezért átlagosan három évvel korábban halnak meg, mint az egészséges környezetben élők.
Fotó: Soós Bertalan

A belváros egyre inkább olyan hellyé válik, ahová az emberek csak dolgozni vagy szórakozni járnak, de pihenni, letelepedni és gyerekeket nevelni már máshol szeretnének.

Budapestnek lépnie kell, mert a koronavírus miatt ördögi körbe kerülhet a belváros: az élhetetlen környezet miatt még többen költöznek el, ezért az ingázás miatt nagyobbak lesznek a dugók, nő a légszennyezettség, az egyre jobban elnéptelenedő, csak átmenő forgalom által használt közterületeken pedig romlik a közbiztonság. Vagyis a város még élhetetlenebb lesz, ami tovább gyorsítja a folyamatot. A néhány egészséges köztér pedig turisztikai látnivalóvá válik: Budapest skanzenévé silányulhat.

Fotó: Soós Bertalan

Olvass tovább: